Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Napjainkban egyre jobban érteni véljük a globális felmelegedés folyamatait – tudjuk legalábbis, hogy a dolog már nem visszafordítható, és csak a lelassításáért tehetnénk valamit. Égető szükség lenne azonban arra is, hogy a következményekkel is tisztában legyünk, és ennek megfelelően cselekedjünk.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, nagyjából sejtjük, mi fog történni: lesznek vesztesek és nyertesek, melegebb és hűvösebb területek, kialakulnak majd szárazabb és nedvesebb övezetek. Ja, és lesznek olyan részei is a szárazföldnek, melyeket teljesen ellep majd a víz.
Mivel az elmúlt 25 évben az Antarktiszról 3 billió tonnányi jég olvadt le, biztosak lehetünk benne, hogy a tengerszint emelkedése lesz a legnagyobb befolyással bolygónkra. És hát nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz ez a hatás. Mark Miodownik a The Guardianben ír az olvadás kevésbé közismert következményeiről.
Bolygónk, a Föld
Ha meg akarjuk érteni, milyen következményei lehetnek a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedésnek, kicsit a felszín, jelen esetben a földkéreg alá kell néznünk. A körülbelül 30-100 kilométer vastag, a hegyeket, tavakat, erdőket és a tengereket medrestül magában foglaló földkéreg egy nem szilárd kőzetrétegen lebeg.
Ebbe a rétegbe a kéreg, ha annak tömegét megnöveljük (mondjuk, kilométer magasan jeget pakolunk rá), értelemszerűen jobban belesüllyed. Nagyjából ez van az Antarktisz és Grönland területével is, melyeket tekintélyes mennyiségű (körülbelül 2-3 kilométer vastag) jég borít és nyom bele ebbe a nem teljesen szilárd rétegbe. Ha ezek a jégtartalékok elolvadnak, akkor nemcsak körülbelül 50 méterrel emelkedik majd meg a tengerszint, hanem könnyen lehet, hogy ezek a területek jelentősen fel is emelkednek majd. Ennek a hatásait pedig jelenleg még nemigen tudjuk megjósolni. (Annyi már most látszik, hogy az ilyen jellegű módosulások még a Föld forgástengelyére is hathatnak.)
A víz biztosan emelkedni fog
A tengerszint magassága Föld-szerte 20 centimétert emelkedett a 20. század kezdete óta. Egyrészt ebbe az irányba hat a hőmérséklet emelkedésével járó térfogatnövekedés, másrészt a sarkvidéki és egyéb jégtartalékok olvadása is.
Ez a tengerszint-emelkedés globális jelenség, vagyis mindannyiunkat érint, de értelemszerűen azokat sújtja leginkább, akik a partok mellett élnek. Az apró, csendes-óceáni szigetek akár teljes egészében eltűnhetnek, de az olyan országok, mint Banglades, szintén ki vannak téve a szintemelkedés hatásainak. Utóbbiban egy egyméteres tengerszint-emelkedés a terület egyötödét vonná víz alá, és közel 30 millió ember lakhatását veszélyeztetné. De míg az emelkedő vízszint mindenkit érint, a fent emlegetett felemelkedés már nem mindenkit, legalábbis nem mindenkit ugyanúgy.
Pop-up hatás
Ha a teljes antarktiszi jégtakaró elolvad, a súly, ami korábban lenyomta az alatta lévő kőzetréteget, megszűnik lenyomó erő lenni, ezáltal a sziklák megemelkednek. A szakemberek ezt posztglaciális felemelkedésnek hívják. Ha a kontinens magasságemelkedése nagyobb, mint a vízszintemelkedés, az adott területen elkerülhető az árvíz. Ha nem, katasztrofális helyzet alakulhat ki. Rájönni arra, mi fog történni pontosan, kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából.
Nehéz túlbecsülnünk a fentiek jelentőségét, és nagyon nagy szükségünk lenne több adatra, hogy megértsük ezeket a folyamatokat. Jelenleg is több kutatás folyik arra vonatkozóan, hogy melyik jégtakaró olvad majd el előbb; a CryoSat, GRACE és ICESat-2 műholdak folyamatosan vizsgálják a jég vastagságát.
Mi bajunk lehet?
Most úgy látszik, két eset lehetséges. Amennyiben az északi féltekén olvad el előbb a jég, akkor Grönland és Észak-Amerika emelkedik majd ki, és partjaihoz képest itt alacsonyabb lesz a tengerszint, egyes déli területek viszont teljesen víz alá kerülhetnek. Ha viszont az ellenkezője történik, és az Antarktisz jégsapkája olvad először, akkor a déli lemezek emelkednek fel, és többek közt Észak-Amerika kerül víz alá. Azt még nem tudjuk, hogy melyik fog bekövetkezni, és ez a folyamat milyen gyorsan megy majd végbe, de számolni kell mindkét eshetőséggel.
Miért nem történik akkor semmi?
Jobban meg kellene értenünk ezeket a jelenségeket, ráadásul elég gyorsan, ha el szeretnénk kerülni a katasztrófát. Felelős politikusok és a tudományos világ nap mint nap emlékeztetnek arra, hogy globálisan, az egyéni érdekeket félretéve kellene cselekedni, hogy a fenti folyamatok lelassíthatóak legyenek.
És hogy miért nem történik semmi? Azért, mert látni lehet, hogy a folyamatnak lesznek vesztesei és győztesei, és nem mindenkinek áll ugyanannyira érdekében cselekedni. Miodownik szerint félő, hogy ez az érdekellentét hosszú távon nemcsak a klímaváltozással szembeni küzdelemnek lesz kerékkötője, hanem akár komolyabb konfliktusok kirobbanásához is vezethet. A klímaváltozás hatásait pedig addig is a saját bőrünkön érezzük.
