Káros lenne a női magazinok lapozgatása?

Olvasási idő kb. 4 perc

Egy népszerű videó szerint a nők 70 százaléka már 3 perc lapozgatás után rosszabbul érzi magát.

Hálás terület a nyomtatott női magazinok ekézése, Oscar T. Brand videója például pár nap alatt tizenegymilliós nézettséget produkált: témája a női magazinok káros mivolta. Brand ötletes négypercese az Uniladen vált világhírűvé, olyan témákat feszeget benne, melyekről régóta cikkeznek, cikkezünk mi is, de hasznos időről időre elővenni őket.

Pont ezért alább részletesen végigvesszük, mikről van szó fenti videóban: nagy újdonságokról nem, állandósult problémákról annál inkább.

1. A magazinok nagy része reklám

Az egy dolog, hogy kábé a reklámokért fizet, aki megvásárolja adott magazint, de a reklámok üzenete gyakran káros, másról sem szólnak, mint hogy mitől lehet az ember lánya szebb, sikeresebb, soványabb, tökéletesebb: tehát jelenlegi formájában az olvasó nyilván egy csődtömeg. És akkor az elérhetetlen testképről még egy szót sem szóltunk. A H&M reklámjaiban a videó tanúsága szerint például már nem is igazi emberek szerepelnek, hanem gyakorlatilag rajzok, miközben pár éve már tudjuk, hogy a modell maga sem néz ki olyan jól, mint a képen. A reklámok tárgyiasítják a nőket (és ez sajnos régen is így volt) és semmi közük a valósághoz (még Beyoncét is kifehéríti a L'Oreal, ha éppen az kell a jobb eladásokhoz). Ha érdekli, pontosan hány kiló reklámot vásárol mondjuk egy szeptemberi Vogue-gal, ajánljuk figyelmébe ezt a cikkünket!

2. Photoshop

Örök téma a digitális utómunka is: a természetellenesen kisimított arc és túl vékony derék torzítja a nők egészséges testképről alkotott véleményét, ennek eredménye, hogy (a videó szerint) a női olvasók 70 százaléka pár perc lapozgatás után elkezdi pokolian érezni magát. És ez nem csak nyávogás, meg "minek vette meg akkor azt a hülye újságot?", hanem komoly következményekkel jár, depresszióval, étkezési zavarokkal. Az amerikai tinédzserek már közel 5 éve is küzdöttek a túl szőke modellek ellen, miközben az ex-Vogue főszerkesztő is arról számolt be, hogy a modellek életét is megkeserítik a teljesíthetetlen elvárások, a divatiparba berángatott gyerekekről nem is beszélve.

Az őrületes Photoshop-mánia elképesztő vadhajtásokat eredményez (2015-ben ilyen ócska képeket, de 2016-ban sem kellett a bizarr fotókért a szomszédba menni). Ha pedig megnézné Sally Glifford teljes átváltozását, nézze meg ezt a videót is:

3. A 40 fölöttiek semmibe vétele

Az olvasók harmada negyven év fölötti nő, és vajon hány ilyen korú ember szerepel a Brand által átnézett magazinokban? Egy sem. Pedig állítólag az idős modell "az új plus size", apró hiba, hogy a plus size-nak sem sikerült valóban teret nyernie és tulajdonképp egy átlagos nő már plus size-nak számít a divatszakmában. És a videóban ugyan nincs róla szó, de a divatszakma nem csak az idősödést tagadja, hanem az etnikai diverzitásnak sem barátja, így aztán a lapok nagy részét olyan átlag 21 éves modellek teszik ki, akik 25 százalékkal kevesebbet nyomnak egy átlag nőnél és 18 centivel magasabbak nála. 

4. Irreális vékonyság

A Photoshop résznél már érintettük az irreálisan vékony modellek példaként állításának káros hatásait: az étkezési zavarokat (ha filmet nézne a témáról, ezt ajánljuk). Ez persze közel sem csak a magazinok sara, hanem akár az interneté, virtuális barátoké, a tornatanáré, a szülőké, vagy a családi berendezkedésé. Ugyanitt megjegyeznénk: a vékony lányokat sem ér csesztetni, és a férfiakra is oda kell figyelni!

Amellett, hogy egyre fiatalabb gyerekek esnek az evészavarok áldozatául, Brand videója arra is kitér, mit hirdetnek a szépen nyomott újságok: szexet, pénzt, Botoxot, de leginkább szexet. Mi pedig bedőlünk az egésznek, mert hagyjuk, hogy kimossa az agyunkat a sok ügyes marketinges, akik mind el akarnak adni nekünk valamit.

A videó zárása az, hogy ne a magazinokban, hanem önmagunkban keressük a szépet, mert mi magunk döntjük el, mennyire vagyunk vonzóak valójában: a tökéletlenségeink tesznek minket tökéletessé. Ez igaz is. De vajon tényleg illegálisnak kéne lenniük a magazinoknak? Valóban olyan károsak? Szerintünk a divatlapok olvasgatása igenis lehet szórakoztató, érdekes, vagy egyszerű laza kikapcsolódás, csak tudni kell a helyén kezelni őket. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

nemoszi
nemoszi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.