A Guccinak már a temetési papírtáska is szúrja a szemét

Olvasási idő kb. 1 perc

Az olasz divatház ezúttal a hongkongiak temetkezési szokásaiba kötött bele.

Csúnyán beégette magát a Gucci a közelmúltban azzal, hogy a védjegyük megsértésére hivatkozva levélben figyelmeztette a hongkongi temetkezési vállalatokat, hogy ne tüntettések fel papírtáskáikon a luxusház ikonikus logóját. Pedig a papírtáskákat ezúttal nem koppintásként értékesítették a piacon, csupán egy ősi kínai hagyományról van szó, miszerint a gyászolók olyan tárgyak papírmaséit égetik el, amiről azt képzelik, hogy az elhunyt szeretné magával vinni a túlvilágra. A felső osztály státusszimbólumai, mint a drága autók, okostelefonok és dizájner táskák mellett olyan hétköznapi dolgokat is a halottak mellé temetnek képletesen, mint például a zokni vagy műfogsor – elégetett papír formájában.

Az olasz márka 1974 óta 11 üzlettel van jelen a hongkongi piacon, tehát akár tisztában is lehetett volna a helyi szokásokkal, így nem sokkal a bicskanyitogató felszólítás után egy újabb közleményt adott ki a Gucci sajtóosztálya, melyben elnézést kért a kellemetlen félreértésért és kifejtette, hogy nem kívánja jogi útra terelni az ügyet, csupán a védjegyükké vált szellemi tulajdonukat szerették volna megvédeni, de maximálisan tiszteletben tartják a helyi temetkezési szokásokat – írja az ügyről a fashionmag.uk.co, mely arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi árusoknak nem igazán tetszett, hogy a divatház nyilatkozatából nem derült ki, hogy akkor tilos vagy sem rányomni a kamu papírtáskára a logójukat, így többen inkább levették polcaikról a bonyodalmat okozó kiegészítőt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?