Öt hónapja vágtam bele a kísérletbe, mostanra egész csinos kis fám lett. Végig is fotóztam, hogy megy ez.
Lassan öt hónapja vágtam bele, hogy megnézzem, tényleg lehet-e avokádót magról gyökereztetni. Gyorsan alábbhagyott a lelkesedésem, mikor már eltelt egy hónap, és még mindig nem történt semmi. A Youtube-on bemutatott videókon rendre azt látni, hogy milyen egyszerű ez az egész, és hogy csak bele kell tenni megfelelő módon a magot a vízbe, aztán gyorsan el is kezd gyökeret ereszteni.
Nos, a valóságban ez nem ennyire egyszerű. Először is, nem mindegy, hogy a mag meg van-e pucolva, vagy nincs, illetve a mag minősége is befolyásolja ezt a folyamatot. Most megmutatjuk, hova jutott a projekt öt hónap alatt, mert természetesen lőttem pár fotót miközben azon izgultam, hogy berohad-e a mag a vízbe, vagy esetleg nekem is lesz egy menő, elültethető avokádómagom.
Kell pucolni a magot?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a magot meg kell-e pucolni „áztatás” előtt, vagy úgy, ahogy van, mehet is a vízbe. Én megpucoltam, mert arra gondoltam, hogy ezzel talán fel lehet gyorsítani a folyamatot, hiszen a gyökérnek könnyebb lehet a dolga, ha nem kell áttörnie magát egy vastagabb héjon. (És igazam lett. Azóta egy pucolatlan magot is elkezdtem gyökereztetni és jóval hosszabb ideig tartott mire megrepedt a héj és elkezdett a gyökér kibújni.)
Szóval, fogtam egy jó érett avokádót, kiszedtem a magját, alaposan megtisztítottam, megszárítottam, és elkezdtem lehántani a külső barna réteget. Ez egy kicsit pepecselős meló, ráadásul óvatosan kell csinálni, mert ugye, a mag eléggé csúszik, és vigyázni kell, hogy az ember ne döfje a kezébe a kést. Amint ezzel megvoltam, fogtam három fogpiszkálót, beleszúrtam a videóban látottak szerint, és már lógattam is bele a vizes pohárba.
Jó, jó, de melyik fele kerüljön alulra?
Nos, ez egy roppant jó kérdés. A válasz pedig az, hogy annak a felének kell a vízben „csücsülnie”, amelyikkel nem kapaszkodott a fához. De azért, a biztonság kedvéért ezt megmutatjuk fotón is, mert én első próbálkozásra a rossz felét merítettem alá, és körülbelül két hétig így várakoztam, hogy megtörténjen a csoda. Közben persze, többször is végignéztem oktatóvideókat, ahol azt mutatják be, hogy miképpen kell helyesen avokádót nevelni, és gyanússá vált, hogy valamit nem csinálok jól.
Aztán rájöttem, hogy elbénáztam a dolgot, és meg kell fordítanom a magot. Mivel vesztenivalóm nem volt, fogtam a fogpiszkálókat és beszúrtam az ellentétes oldalra, majd ismét vízbe tettem. Őszintén, nem sok esélyt adtam neki, hogy így is lesz belőle valami, de azért próbálkozni lehet, nemde?
Kell cserélni a vizet?
Sajnos arról nem sok infót találtam, hogy a gyökereztetés közben kell-e cserélni a vizet, illetve, hogy napos helyre kell-e tenni a magot. Volt, ahol azt írták, hogy nem kell cserélni a vizet, csak mindig pótolni kell, ami elpárolgott, de akadt olyan is, ahol 2-3 napot ajánlottak a cserére. A napsütés sem volt egyértelmű, mert egyszer azt olvastam, hogy kell, aztán meg azt, hogy a hideget is jól bírja a mag, maximum lassabban növekszik. Így hát magamra hagyatkoztam. A vizet akkor cseréltem, amikor már nem tűnt tisztának, és egy fűtőtestközeli szekrényre tettem a poharat, ahova délelőttönként egészen jól besüt a Nap. És vártam.
Az első mozzanat
Amikor több hét várakozás után megrepedt a mag, és egy egészen aprócska hajtás kezdett belőle kibújni, madarat lehetett volna fogatni velem. Innentől kezdve nem volt megállás, vihariramban – legalábbis az eddigiekhez képest – kezdett nőni a csemete. Napról napra nagyobb lett a gyökér, le is kellett váltani a műanyag poharat egy befőttes üvegre. Pontosan egy hónap kellett ahhoz, hogy a növény szára is elkezdjen kibújni, és azóta szemmel láthatóan minden nap nagyobb és nagyobb.
Az elültetés
Itt is bajban voltam, ugyanis arról sem találtam konkrét információt, hogy milyen földbe érdemes ültetni a magot, szóval inkább hagytam „ázni” a befőttes üvegben pár hetet mire megjött a megoldás. Egy kertész ismerősöm javasolta, hogy a legjobb földkombó az avokádómag elültetésére, a sima virágföld, tőzeges föld és homok egyvelege. A virág-, és tőzeges föld 1:1 arányban legyen, homok meg az egésznek az egynegyede. Kicsit csaltam, mert kevésnek mutatkozott a tőzeges föld amit be tudtam szerezni, ezért homok is jócskán került a kaspóba, reméltem nem ez fogja a növény vesztét okozni.
Most már jó néhány napja cserépben lakik, egyelőre jól néz ki, a levelek kemények, kíváncsi vagyok a folytatásra.
Önnek van már avokádó-ültetéssel tapasztalata? Ossza meg velünk Facebook oldalunkon, vagy levélben!
