Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tanácstalan, melyiket válassza? Összeszedtük az előnyöket, hátrányokat, és azt is, kinek melyik lehet a jó megoldás.
Aki főzőlap-vásárlás előtt áll, és szeretné megtudni, mi a jó választás, gyakran érezheti magát úgy, mint aki friss anyaként szeretne tisztán látni mondjuk az eldobható-mosható pelenka kérdéskörben: totálisan elveszve. Ugyanolyan vehemenciával érvelnek a gáztűzhely- vagy kerámiapártiak és ellenzők, és ember legyen a talpán, aki képes kihámozni egyetlen, általános érvényű igazságot.
Ennek részben az az oka, hogy egyetlen, általános érvényű igazság a tűzhelyek (főzőlapok) esetében sincs. Viszont ha végig tudjuk gondolni a saját igényeinket és lehetőségeinket, bárki képes megtalálni a saját maga számára ideális megoldást. Ezért igyekeztünk összeszedni a különféle főzőlapok előnyeit és hátrányait.
A pultba építhető főzőlapok esetében egyébként létező megoldás a különböző technológiák kombinálása egy gyártmányon belül, vagyis egy négyes indukciós mellé betenni mondjuk 2 gázrózsát.
1. Gáz
Szinte minden profi konyhában gáz főzőlap van, ami miatt felületesen gondolkodva sokan azonnal rá is vágják, hogy a legjobb megoldás (az egyetlen, igazán jó megoldás) a gáz. De ez nem feltétlenül igaz. Hogy miért nem, annak megértéséhez érdemes végiggondolni, miért is használják a profik a gázt.
Megkérdeztünk néhány érintettet, és mindenki előrebocsátotta, hogy egy profi szakácsnak ugyan lehet preferenciája főzőlap ügyében, de éppen azért profi, mert képes alkalmazkodni a lehetőségekhez, és olyan felszereléssel is tud hatékonyan dolgozni, ami nem pont a szerinte ideális.
De akkor miért van minden profi konyhán gáz? Ezeket az érveket hallottuk:
- A gáz azonnali, fokozatmentes hőfokszabályzást tesz lehetővé, rögtön lehet nagyon forró vagy szüntethető meg teljesen a hőhatás
- Sokan gázon tanultak meg főzni, és egyszerűen maradnak ennél
- Az ipari gáztűzhelyek óriási égőikkel olyan teljesítményt tudnak leadni, amivel például wokban is hatékonyan és gyorsan lehet főzni, erre egyébként egy háztartási készülék mindig sokkal kevésbé lesz alkalmas
- Profi konyhán is alkalmaznak indukciós lapokat is, például a cukrász vagy saláta vonalon, viszont ahol tempósan kell sok ételt főzni, ott a dobálva-rázva keverés lényegesen hatékonyabb, mint a fakanalas kevergetés, márpedig a dobálással-rázással járó csapkodáshoz a legkevésbé sérülékeny gáz illik.
Mi szól mellette és ellene?
+azonnali, fokozatmentes hőfokszabályzás
+bármilyen edénnyel használható
+nem túl drága
+a magasabbra pozicionált készülékeknél létezik modulos felépítés, amivel pontosan annyi és akkora égőből álló kombinációt állítunk össze, ami nekünk ideális
- hivatalosan bevezetett, engedélyeztetett gázkiállás kell hozzá, ami, ha nincs, drága és macerás dolog
- kellemetlen takarítani a rózsák köré és a rácsra égett dolgokat, és az edények alját
- nyílt láng van, amit sokan ijesztőnek találnak, pláne, ha nem tudják folyamatosan szemmel tartani a tűzhelyet
2. Klasszikus villanyplatni
Ez az a főzési módozat, ami lehet adottság, amivel együtt tudunk élni, de igen kevesen választanák maguktól, és ennek jó oka van. Ráadásul újonnan beszerezve - még mindig simán kaphatunk ilyeneket is - alig valamivel olcsóbb, mint egy kerámialapos tűzhely, viszont hatékonyan egyesíti magában a gáztűzhely és a kerámialapos minden hátrányát, azok előnyei nélkül.
Mi szól mellette és ellene?
+ bármilyen edénnyel használható
+ a készülék viszonylag olcsó
+ csak áram kell hozzá
- roppant nehézkes a hőfokszabályozás, lassan melegszik fel, lassan hűl le
- borzalmas dolog takarítani, a koncentrikus karikákra/ba rá/beleégett kaját kisikálni szörnyű
- sokat fogyaszt, energiapazarló
3. Kerámialapos tűzhelyek
A gázzal összehasonlítva vannak előnyei és hátrányai is, sok esetben, sok háztartásban ez lehet a jobb választás. Ilyen például, ha nincsen bevezetve a gáz, amikor nagyon elhivatottnak kell lenni ahhoz, hogy valaki pusztán egy főzőlap kedvéért vállalja a sokszázezres, milliós költséget, és az időnként hónapokon át húzódó gázengedélyezési folyamatot.
A másik érv, ami miatt sokan szeretik a kerámialapos tűzhelyeket az a tisztíthatóság, a sima felületet sokkal könnyebb gusztusos állapotban tartani. A kerámia főzőlapok választéka óriási, az árak is ennek megfelelően szóródnak. A drágább készülékek olyan extrákat is tudnak, mint például a főzési idő végén a készüléket automatikusan kikapcsoló időzítő, vagy az előre programozott receptek/főzési idők, fokozatok.
Mi szól mellette és ellene?
+ bármilyen edénnyel használható
+ könnyen tisztán tartható
+ nagy a választék
+ nem szokatlan a változtatható nagyságú főzőzóna, létezik extraszéles, 5 zónás kivitel is
+ csak áram kell hozzá
- nehézkes a hőfokszabályozás, hiába vesszük lejjebb, lassan hűl le (és kifut a víz, vagy odaég a hús)
- a nagyon gyenge minőségű készülékeknél az állandó hőmérsékletű főzés is lehet problémás
- sérülékenyebb, normál használat mellett nem jellemző a törés, de azért senki ne dobáljon rá magasról öntött vas lábosokat
4. Indukciós főzőlapok
Ez a legújabb készüléktípus a négy közül. Sokszor ez is lehet tökéletes választás, annál is inkább, mert ez viszont a gáz és a kerámia elég sok előnyét hozza egyszerre. A legtöbbet hangoztatott ellenérv, hogy nem használható minden edénnyel. Ez egy kezdő háztartásban talán kevésbé probléma, mert ma már a legtöbb kicsit is jobb minőségű lábos és serpenyő alkalmas indukciós tűzhelyhez. Viszont ha régi, de jó minőségű (pl szendvicsszerkezetű alumíniumötvözet vagy réz) szettünk van, azzal előfordulhat, hogy nem lesz jó az indukciós laphoz.
A másik furcsaság, amiről nem merném állítani, hogy mindegyik készülékre igaz, csak azt, hogy az általam látott összesre (a Miele és az Electrolux közötti sávban), az pedig az, hogy időnként van egy kis cincogó-sípoló hangjuk. Jellemzően a bekapcsolás után, és később abbamarad, de van.
Cserébe viszont kapunk egy árammal működő, hatékony, azonnali hőfokszabályzást lehető tévő, könnyen tisztán tartható készüléket. A hőfokszabályozás nem csak azonnali, de gyakorlatilag fokozatmentes is, egyetlen olyan véleményt olvastam egy amerikai szakácsfórumon, ahol valaki arra panaszkodott, hogy neki valamilyen ételhez pont az ötös és a hatos közötti hőmérséklet lett volna az ideális, mi földi halandók ezzel a problémával valószínűleg nem találkozunk. A nagyobb teljesítményű, turbó funkcióval is rendelkező indukciósok egész valószínűtlenül gyorsak, azonos vízmennyiség mellett simán leverik a vízforralót, és egy nagylábosnyi tésztafőzővíz is meglepően hamar felforr.
A drágább készülékek között találni a sztenderd 60 cm széles, négy "égős"-től eltérő kivitelt, léteznek 70 és 80 centi széles lapok is, és olyanok, ahol egyes főzőzónák mérete változtatható, sőt, szomszédos zónák össze is kapcsolhatóak, ha pl a serpenyőben maradt húslevet szeretnénk mártássá sűríteni, vagy a két helyre feltenni mondjuk 3 lábost.
Szinte mindegyik indukciós főzőlap rendelkezik időzítővel is, vagyis beállíthatjuk, hogy mikor kapcsoljon le a készülék, és nem ritkák az előre programozott főzési beállítások vagy éppen a zónák szinkronizálását lehetővé tevő programok.
Mi szól mellette és ellene?
+ azonnali, gyakorlatilag fokozatmentes hőfokszabályzás
+ könnyen tisztán tartható
+ csak áram kell hozzá
+ hatékony energiafelhasználás, nagyon gyors
+ a magasabbra pozicionált készülékeknél létezik a 60 cm/4 "égő"-től eltérő, extraszéles kivitel, változtatható nagyságú és/vagy összekapcsolható főzőzónák
- csak bizonyos edényekkel használható
- bekapcsolás után sípol vagy cincog
- sérülékenyebb, normál használat mellett nem jellemző a törés, de azért senki ne dobáljon rá magasról öntött vas lábosokat
- drága a készülék
