Karl Lagerfeld sem öltözött mindig így

Olvasási idő kb. 2 perc

A 81 éves tervező is elcsábult egy-két csicsásabb darabra a 70-80-as években, sőt felbukkant egy provokatív Warhol videóban is.

Galéria ikon

75

Galéria: Karl Lagerfeld stílusfejlődése
Fotó: Daniel Simon / Europress / Getty

Azt már tudjuk, hogy a Vogue főszerkesztője, Anna Wintour sem öltözött mindig ennyire kiszámíthatóan, de azt azért nehéz elképzelni, hogy még a Chanel 81 éves tervezője, Karl Lagerfeld is eggyel változatosabban öltözött a 20. század második felében, mint napjainkban, mikor leginkább a jól bevált fehér ingben, fekete zakóban, szűk nadrágban és az elmaradhatatlan napszemüvegben, illetve bőrkesztyűben lép a nyilvánosság elé.

A monokróm öltözködést preferáló lófarkas tervező stílusfejlődésére a Dazeddigital.com hívta fel a figyelmünket, amin felbuzdulva készítettünk egy óriásgalériát a japánokért és az Art Deco irányzatért megszállottan rajongó Lagerfeld különféle korszakairól, azaz arról, hogy hogyan lett a hatvanas-hetvenes évek „dzsigolónak” öltözött dizájneréből a világ legkiszámíthatóbban öltözött híressége, aki nemrég egy vele készített interjúban azt állította, hogy jelenleg két hasonló öltözéke van, egy különleges frakk szabású Dior zakó és egy másik Dior öltöny, amiből öt darabot tárazott be. 


„Van pár régi darabom, de azokat már soha nem fogom újra felvenni, mert sokat változott a világ” – magyarázta egységes ruhatárát Lagerfeld, aki a hetvenes években még egy Andy Warhol és Paul Morrissey által rendezett kísérleti filmben is szerepelt, sőt csókjelenete is volt barátjával, Donna Jordannel.

A L'Amour egyébként két Párizsba szakadt amerikai hippiről szól, akik bármit képesek megtenni azért, hogy gazdag férjet fogjanak. A videóban megnézheti Lagerfeld nem mindennapi csókjelenetét, az óriásgalériában pedig lecsekkolhatja, hogy mennyit változott a tervező stílusa az elmúlt évtizedekben!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?