Gyűrűbe sűrített város: menő vagy ciki?

Olvasási idő kb. 1 perc

New York, Párizs, Berlin és London legismertebb műemlékei köszönnek vissza Ola Shekhtman kiegészítőin.

A városrajongók 2016-ban sem maradnak kiegészítők nélkül, a karkötőre nyomott térkép és az atlaszos pólók után Ola Shekhtmannak köszönhetően most az olyan híres városokat viselhetjük a kezünkön, mint New York, San Francisco, Washington, London, Berlin, Amszterdam vagy Hongkong – hívja fel a figyelmet a Mymodernmet.com a kézzel készített, aprólékosan kidolgozott ékszerekre, melyeken az adott városok műemlékei láthatóak. Párizs esetében például az Eiffel-torony, a Diadalív, a Moulin Rouge és a Sacre Coeur (Szent-Szív bazilika) is remekül kivehető a kis ékszeren.

Galéria ikon

9

Galéria: Ola Shekhtman gyűrűi
Fotó: Etsy.com

A Szibériában született, de Észak-Karolinában felnőtt művész egyébként személyesen is jól ismeri ezeket a városképeket és azok építészeti különlegességeit, mivel inspirációgyűjtés céljából úgy döntött, hogy néhány évente más nagyvárosba teszi át székhelyét. A miniatűr műemlék-egyveleget természetesen meg is vehetjük, ha akarjuk, kedvenc nagyvárosainkért 1359 dollárt, 390 ezer forintot kell fizetni az Etsy.com oldalán, ahol legnagyobb örömünkre ilyen szénhidrátbomba táskákat is be lehet szerezni.

Mi örülnénk, ha ilyen szuvenírrel térhetnénk haza New Yorkból vagy Párizsból, de ön mit gondol az ékszerész városképes projektjéről, menőnek találja a híres épületeket felvonultató gyűrűt vagy semmi eredetit nem lát az ötletben, és inkább a ciki gombot nyomja meg a szavazáskor?

Galéria ikon

9

Galéria: Ola Shekhtman gyűrűi
Fotó: Etsy.com
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?