Vagyonokat ér a brit nők ékszergyűjteménye

Olvasási idő kb. 2 perc

A hárommillió forintnyi drágakő és gyémánt nagy részét nem is hordják, érzelmi és befektetési alapon gyűjtögetik az ékszereket.

A brit nők ékszergyűjteménye évtizedenként kétezer fonttal, azaz közel egymillió forinttal gyarapszik, derült ki egy új, a Daily Mail-en megjelent kutatásból. Ez azt jelenti, hogy egy ötvenes angol nő alsó hangon hárommillió forint értékű drágakővel rendelkezik, aminek kevesebb mint 30%-át hordja. A vizsgálat azt is igazolta, hogy a nők alig 9%-a hajlandó csak megválni a sosem hordott ékszereitől, mások érzelmi – és befektetési – alapon inkább megőrzik őket a fiók legalján. A legszebb az egészben pedig az, hogy sokan közülük nem is sejtik, mekkora aranybányán ülnek.

Egy tipikus brit nő ékszergyűjteménye tízévente nagyjából kétezer fonttal, azaz közel nyolcszázezer forinttal gyarapszik, így mire elérik az ötvenet, az addigra összegyűjtött darabok értéke nagyjából nyolcezer font, azaz picivel több mint hárommillió forint körül mozog. Egy kollekció általában 150 darabból áll, a legdrágább pedig általában a jegygyűrű, ami akár egymillió forintnak megfelelő fontot is kitehet az összértékben.

A nők a gyűjtemények csupán 33%-át hordják, az ékszerek kétharmada általában érintetlenül fekszik az ékszeres-doboz alján, és csak a nők 9% veszi a fáradtságot, hogy eladja vagy elajándékozza a viseletlen darabokat. A kutatás azt is igazolja, hogy a húszas éveiben járó brit nők kb. kétezer fontnyi, azaz majdnem egymillió forintnyi ékszerrel rendelkeznek, ami a harmincas éveikre bőven megduplázódik. Egy, a harmincas éveiben járó brit minimum ötven darabos ékszerkollekciót és legalább egy gyémántot tudhat a magáénak, amit általában a férjüktől zsebelnek be. Öt nőből legalább egynek huszonötezer font (9,7 millió forint) értékű kollekciója van, amiből a vagyonosabb körökben csak az eljegyzési gyűrű tizenegyezer fontot, azaz csaknem ötmillió forintot tesz ki.

Fotó: Getty Images /www.gettyimages.com Fotó: Getty Images /www.gettyimages.com Fotó: Getty Images /www.gettyimages.com
Fotó: Getty Images /www.gettyimages.com

És itt még nincs vége: a készlet a következő két évtized során még legalább kétezer fonttal növekszik, ami évente minimum öt új ékszert jelent. Mire az illető eléri a negyvenet, a gyűjtemény nagyjából hatezer fontot, azaz majdnem két és félmillió forintot ér – ez viszont csak az átlagot érinti. Elég sok jómódú, ötvenes nő rendelkezik ugyanis olyan kollekciókkal, melyek meghaladják a negyvenezer fontot – tizenhatmillió forint –, ami jóval több a britek éves kereseténél.

Sőt: az ötvenes britek legalább 16%-a nem kevesebb mint tizenhatmillió forintos ékszerbánya felett ül, közülük csupán 32% vette saját maga a legdrágább ékszerét, a maradék kétharmadot a pasija vagy a férje lepte meg. A jegygyűrű a vizsgált nők 78%-ánál a kollekció legdrágább darabja, tízből pedig átlagosan négy nő érzi magát kellemetlenül, hogy nem hordja a méregdrága ékszereket. Ettől függetlenül a megkérdezettek 78%-a mégsem akar túladni rajtuk, legfőképpen azért, mert érzelmileg túlságosan kötődnek hozzájuk. Az ajándékba kapott ékszerek nagy előnye és hátránya, hogy képesek egy szempillantás alatt felidézni egy számukra kedves rokon szívbemarkoló emlékét, vagy egy különösen boldog időszakot az életükből. Általában ezekbe az emlékekbe kapaszkodnak az ékszerek által, még akkor is, ha esztétikusan már nem szeretik az adott darabot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.