A kis fekete ruha története

Olvasási idő kb. 2 perc

A népszerű egyrészes 1926-ban debütált a Vogue-ban, azóta nem lehet vele mellélőni. Nézze meg, mi történt Chanel főművével az elmúlt évtizedekben!

Galéria ikon

24

Galéria: A kis fekete ruha története
Fotó: Lipnitzki / Europress / Getty

A mai napig kiváló befektetésnek bizonyuló „kis fekete ruha” a vintage táskák és a kedvenc farmer mellett minden nő szekrényének elengedhetetlen része, amit általában nem száműzünk onnan évtizedekig.

De ez persze nem mindig volt így. Az 1920-as években ugyanis a fekete szín szigorúan a gyász színének számított, visszataszítónak számított más alkalmakkor viselni. A gyász szimbólumának tartott öltözéket a viktoriánus korban vezették be, amikor a gyászoló özvegyeknek legalább két évig feketét kellett viselniük – írja a stylist.com.

A gyászruhát felkapják Hollywoodban

Mindez Coco Chanelnek köszönhetően változott meg 1926-ban, amikor tervezőnő közzétette egyszerű, rövid fekete ruháját a Vogue-ban. A magazin által megjelentett „Chanel Ford” névre keresztelt ruha a T-modellhez hasonlóan minden társadalmi réteghez szólt, a Vogue szerint „minden nő ízlésének megfelel”.

Az egyszerű eleganciát tükröző kis fekete népszerű maradt a nagy gazdasági világválság idején is, amikor a nők nem tudtak sokat költeni az öltözködésre. Hollywoodban a Technicolor őrületnek köszönhetően maradt divatban, mivel a fekete ruha a filmkészítők szerint passzol mindenhez.

Galéria ikon

24

Galéria: A kis fekete ruha története
Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty

A fekete, mint a rosszéletű nők jelképe

A jegyrendszer bevezetésével a második világháborúban is megőrizte népszerűségét a kis fekete, ekkor már egyfajta egységes trendnek számított a munkahelyeken. A háború utáni konzervatív korszakban, az ötvenes években és a korai hatvanas években kelendő volt, bár nem tartották annyira illőnek, mint a visszafogottabb szürkés kéket.

A szexuális konzervativizmus idején a Dior „New Look” vonala tartotta életben a fekete ruhát, amit akkor a veszélyes nő jelképének tekintettek.

A klasszikus darabba a mini szoknya megjelenésével egy fiatalabb, lázadó generáció lehelt új életet a hatvanas években. Időtlen fazonját pedig Audrey Hepburnnek köszönhetően őrizte meg, aki egy egyszerű fekete Hubert de Givenchy ruhát viselt az Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany) című Blake Edwars filmben 1958-ban.

Galéria ikon

24

Galéria: A kis fekete ruha története
Fotó: New York Daily News Archive / Europress / Getty

A stílusváltások igazi túlélője

A kis fekete ruha néhány stiláris eltérést kivéve a legtöbb esetben megőrizte eredeti formáját. A hatvanas években megrövidült a szoknyarésze, a nyolcvanas években válltömést kapott, a kilencvenes években pedig már a vadabb, grunge stílus követői is feketében jártak szórakozni.

A nők lassan kilencven éve érzik úgy, hogy a kis fekete ruha széppé és elbűvölővé teszi őket, sosem megy ki a divatból, sokoldalú és megfizethető.

Napjainkban már nincs olyan divatház, mely ne dobná piacra évről-évre a szinte bármivel – körömcipővel, farmer- vagy bőrdzsekivel, túlméretezett kiegészítőkkel vagy a klasszikus gyöngynyaklánccal – kombinálható darabot. Nézze meg a galériában, milyen változásokon ment át a kis fekete és hogyan viselte Marilyn Monroe, Madonna vagy Diana hercegnő Chanel örökzöldjét az elmúlt évtizedekben!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.