Melyik a jó pattogatott kukorica?

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legolcsóbb termék a legfinomabb, a legdrágább meg ehetetlen. Ha igazán szereti a barátait, soha ne invitálja őket popcorn-kóstolásra.

Ha igazán szereti a barátait, soha ne invitálja őket popcorn-kóstolásra. A kilenc különböző márkájú pattogatott kukoricával még öten sem tudtunk megbirkózni, és hát egyikünk ki is taccsolt a kóstoló végén… Viszont, ha popcorn-függőséggel küzd, vegyen pár zacskóval, és tömje be egymás után az összeset, így biztosan nem fanyalodik rá az elkövetkezendő hatszáz évben. Az Auchanból, a Tescóból és a Sparból szereztük be a rágcsálnivalókat. Szerencsére (így utólag), csak a sós ízesítésűeket próbáltuk. Nem tudom, mi történt volna, ha az eszméletlenül büdös sajtosak is helyet kaptak volna a teszten.

A kukoricák egyenlő eséllyel indultak: ugyanannyi időre tettük be őket a mikróba, és mindet frissen, azonnal fogyasztottuk. A kóstoló alatt azt néztük, melyik mennyire sós, zsíros, illetve, hogy mennyire gazdaságos. Utóbbit úgy, hogy megnéztük mennyi mag maradt a zacskó alján.

Szóval, a zacskókat nem egészen három percre raktuk be a mikróba, és az első három felbontása alatt még nagyon szerettük, a negyediknél csak mosolyogtunk, az ötödiknél már nem voltunk annyira jókedvűek, és utána már csak borúsan néztük a mikró mellett sorakozó, még kóstolásra váró lapos csomagokat. A hiba ott lehetett, hogy mivel mindannyian popcorn-zabálók vagyunk, nem tudtunk megálljt parancsolni az első adagoknál – így gyorsan csömörünk lett. Ezért az utolsó pár zacsi előtt úgy döntöttünk, hogy megpihenünk, és leöblítjük a tipikus „mozicsemegét” egy kis házi pálinkával. Így születtek az alábbi eredmények.

Auchan, Popcorn (filmszalagos)

Az Auchanban két saját márkás popcornt is találtunk. Az egyik csomagolása kicsit dizájnosabb, ezért 219 forintot kérnek el, a másik sima zöld dobozosért pedig 199 forintot. Kíváncsiak voltunk, hogy egyáltalán van-e különbség a két termék között, vagy már megint csak a hiszékeny fogyasztókat verik át a „szép”, gusztusosabb kiszereléssel. A végeredményen abszolút meglepődtünk: míg a drágábbnak nem véltük felfedezni az ízét, csak azt, hogy száraz és sós, addig az olcsóbbacska minden babért learatott! Eléggé vajszaga van, de ez nem tántorított el minket a kóstolástól. Eszméletlenül finom a kukorica – pont eléggé zsíros és sós. Alig maradt a zacskóban olyan, amelyik nem pattogzott ki. Azt hiszem, itt kezdődtek a bajok…

Kalifa Popcorn

A Kalifától két fajtát is kóstoltunk: az egyszerű sima sósat és a másik egyáltalán nem egyszerű Popcorn Lightot(!). Előbbivel túl  sok bajunk nem volt, utóbbival meg ezentúl nem lesz, mert soha többé nem fogjuk megvenni.

Az elsőnek nagyon durván zsíros a csomagolása, elkel pár popsitörlő, mire kicsomagolja. Ami meglepő volt: a kukoricán egyáltalán nem volt érezhető az a zsír, ami a kezünkön annál inkább. Nem kifejezetten sós, de ezen kívül más rosszat nem lehet elmondani róla. Ismét csak sikerült megtalálnunk a „nem rossz, de a jó az nem ilyen”-terméket. A Kalifa Popcorn Light viszont betyár sós, valószínűleg a csökkentett zsírtartalmat ellensúlyozzák az érezhetően szemcsés sóval. A zacskó alig felében volt csak a light-finomság. Talán már annyira „lájt”, hogy a többit észre sem lehet venni. Legalább a zsírt nem érezni különösebben.

Tesco, Microwave Popcorn

A papírzacskó, amiben a kukoricamagok vannak, nagyon durván zsíros – nem árt mellé beszerezni egy jó vastag konyhai papírtörlőt is. Miután kivettük a mikrohullámú sütőből, ennek megfelelően természetesen csöpögött róla a zsír. Ami viszont roppant meglepő volt: kissé megégett a zacsi, és vele együtt a kukoricaszemek legalább hetven százalékának megfeketedett a belseje, pedig a megadott maximum időnél kevesebbet töltött a mikróban. A maradékot megkóstoltuk, köszönjük, az egész ment a többi után a kukába.

Mogyi Micro Pop

Ennél a popcornnál mindenki csak bólogatott, amikor Zs. megfogalmazta a legnagyobb baját: „Olajos, ízetlen és alig sós. Mindenből beletettek egy picit, hátha jó lesz, de nem lett az!”

Spar, Popcorn

Borzasztóan olajos, és legalább ugyanennyire sós – és ebben ki is merül mindaz, amit tud. Íze azon kívül, hogy rossz, nem sok van. Ez az a tipikus popcorn, ami után a nyelv feltapad a szájpadlásra vagy a sok sótól, vagy a temérdek mennyiségű zsiradéktól. Esetleg a kettő keverékétől.

Popz Microwave Popcorn

Megtaláltuk a vendéglátósok kedvencét! Olcsó, vedelni kell rá, viszont nem akad meg a torkon.

Ismételten egy elképesztően tocsog-a-zsírban kategóriájú pattogatott kukorica. Nagyon-nagyon sós, viszont jó zsíros is, és fura mellékíze van, ami egyáltalán nem popcorn-íz. Sajnos, arra már nem tudtunk rájönni, hogy mire hasonlít leginkább, de hogy baj ne legyen, ittunk rá a házi páleszből. Ezt a kukoricát csak azoknak ajánljuk, akik pia mellé rágcsálnának valamit, mert jól eteti magát, és felszívja az alkoholt. A kérdés csak az: a rókázás a sörkorcsolya avagy a pia miatt történik-e meg előbb?!

Chio Micro Popcorn

Szinte nem tudtuk megízlelni a Chio popcornját, mert hát hiába a csomagoláson feltüntetett írás, miszerint a legmagasabb fokozaton 2-4 percre kell a mikróban melegíteni, a mi kis alig három percünk alatt simán megfeketedett a zacskó tartalmának legalább fele. A maradékból az derült ki, hogy egyáltalán nem sós, viszont zsíros, és a szájpadlásra ragad. Elmenne vattacukornak, ha édes lenne, és nem sós meg zsíros.

A Kalifa Popcorn Light popcornon kívül a zacskók alján hasonló arányban maradtak a magok, de egyáltalán nem sok.