Hamarosan vége akciós habzsolásnak, amit idén nemcsak a hordhatatlan cuccok vészeltek át. Igaz, ezer forintért kihagyna ott egy rikító színű, állatmintás cicanadrágot?
Több helyen a kirakatokba kihelyezett feliratokkal figyelmeztetnek arra, hamarosan búcsút inthetünk a kedvezményeknek, és sok helyen valóban drasztikusan lecsökkent a leárazott ruhák és kiegészítők száma. Ilyenkor már tényleg úgy dobálják utánunk az olcsósított árukat, amelyek közül általában a legbizarrabb, legfurább darabok vészelik át a leárazás első köreit. Megpróbáltuk levadászni a legjobb és a legfurább holmikat, de csak részben jártunk sikerrel. Beszámoló következik a nehéz nap délutánjáról.
Az árak
Bár ilyenkor arra számítanánk, hogy minden ruhát, kiegészítőt 50, 60, sőt, 70 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni, ez így sajnos nem igaz. Ugyan a Pimkie-ben már párszáz forintért vehetünk könnyen nyári felsőrészeket, egy jó kis nyári ruháért még mindig többezer forintot ki kell fizetni mondjuk a Mangóban, egy divatos zakóért pedig még mindig tízezer forintot kérnek el a Zarában, de érdemes rászánni az időt a keresgélésre, hiszen a Camaïeu üzletében egy 20 ezer forintos kabátot már hatezerért hazavihettünk volna.
A méretek
Mindenhol megpróbáltuk átböngészni a kínálatot, hiszen a leárazások végén könnyű belefutni abba, hogy az olcsó, jóárasított darab pont a mi méretünkben nem kapható. Első blikkre úgy tűnik, hogy nem kell félni ettől, ám többször belefutottunk abba, hogy sem az adott üzletben, sem máshol nem volt a kiválasztott ruhából, pedig ha más dolog tetszett volna meg, akkor lett volna miből válogatni. Ha az eladók nem ajánlják fel maguktól, akkor kérjük meg őket, hogy hívják fel a többi üzletet is, ez kihúzhat a slamasztikából, ugyanis tapasztalataink szerint egy márka eltérő boltjaiban más-más a készlet. A legjobb helyzetben persze az S-es, M-es és L-es méretekkel rendelkezők vannak, hiszen a nagyobb méretekből mintha eleve kevesebb lenne a polcokon a fast fashion márkáknál.
A kínálat
Nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy kifosztották az üzleteket, a Mangóban például roskadoztak a vállfák az akciós holmiktól és sok helyen fele-fele arányban voltak a régi és az új kollekció darabjai. A Zarában még mindig több falat borítottak el a leárazott termékek, de már messze nem volt olyan gazdag a választék, mint pár hete. A Stradivariusban, Bershkában és a Pull&Bearben viszont már csak egy szekciónyi akciós termékkel találkoztunk, míg a C&A üzletében szabályosan vadászni kellett ezekre.
Bakik és buktatók
Sok helyen nem írják ki a százalékokat, hanem nekünk kell fejben kiszámolni, hogy pontosan mennyire is járunk jól, ha megvesszük azt a háromezer forintos ruhát. Nem baj, legalább címkében nincs hiány, Tally Weil vagy a Pimkie üzletében a bőség zavarával küzdöttünk. Igaz, náluk legalább egymáson függtek az árcímkék, nem úgy, mint a H&M boltjában, ahol szintén nincsenek százalékok, viszont az eredeti és az akciós címkét sokszor az adott ruha két különböző pontján kell keresni.
Persze ez elegánsabb megoldás, mint az átmatricázás, ahol előbb-utóbb az eredeti árra is kerül valami, így nem derül ki, mennyire is járunk jól, ha megvesszük az adott darabot, lásd New Yorker. Vannak, ahol gondosan ügyelnek a tájékoztatásra és az akciós címkén is szerepel – általában áthúzva – az eredeti összeg, lásd Mango, C&A vagy Promod. Igaz, az utóbbi márkánál kicsit apró számokkal írták ki, így elsőre nem is találtuk meg. Hogy mennyire hiszünk a címkéknek, az ránk van bízva.
Ugyan nem találkoztunk olyannal, hogy az akciós termékek közé egy teljes árú kiegészítő került volna, olyan volt, hogy egy-egy darabról hiányzott az új ár. Ilyenkor vigyünk a pénztárhoz egy másik, jól felcímkézett darabot és a probléma már meg is oldódott, sőt, az eladók kifejezetten hálásak lesznek. A kiírásokat pedig szintén alaposan olvassuk el, ugyanis a kecsegtető számok mögé biggyesztett „-ig” felett könnyű elsiklani.
A legbizarrabb ajánlatok
Minden boltban megpróbáltuk megtalálni a legfurcsább cuccot, amit a leárazásokon korábban tobzódó tömeg martalékul hagyott. Szégyen, nem szégyen, nem igazán teljesítettük a tervet, igaz, azokon a helyeken, ahol bármikor találtunk vicces ruhákat, kiegészítőket, most sem okoztak csalódást, lásd New Yorker, Tally Weil, Pimkie vagy Zara. Azért belefutottunk egy két meglepetésbe, vegyük csak a rikító színű, párducmintás cicanadrágot a C&A-tól, a Marks & Spencer gigaflitteres miniszoknyája vagy a pöttyös kezeslábas a Springfieldtől.
A legjobb ajánlatok
Ha kellően kitartóak, elszántak és ügyesek vagyunk, akkor azért csinálhatunk jó üzletet. A szerkesztőségi kedvenc például az a Camaïeu-kabát, amit már korábban is említettünk, de hasonlóan rajongunk a Zara tweed blézereiért, tisztelet a kivételnek. Leginkább egy trikókból, atlétákból, rövid és hosszú ujjú pólókból tudunk betárazni, de nyári ruhákból is van még bőven, igaz, nem túlzottan bőrbarát anyagokból.
A személyzet
A Mammutban nagyon kedvesek és segítőkészek voltak a Mango eladói, az összes üzletet végigtelefonálták, hogy van-e méret az általunk kiválasztott ruhából. Az Arénában lévő eladók viszont kizárólag egymással voltak elfoglalva, és amikor megkértük őket egy szívességre, húzták a szájukat. A Gyorsak és segítőkészek, nem ismerik azt a mondatot: "minden ki van rakva". A Marks és Spencernél az eladók nem másznak rá a vevőre, ám ez nem jelenti azt, hogy kizárják a külvilágot, gyorsak és segítőkészek.
A Springfield kasszájánál bár nem volt senki, hosszú perceket kellett ácsorognunk ugyanis az eladók számokkal küzdöttek. A Camaïeu-ben kicsit meglepődtünk, amikor az egyik lány váratlanul elénk ugrott és promódos stílusban megkérdezte: "segíthetek valamiben"? Nem mintha nem tetszett volna ez a nagy igyekezet, csak hirtelen jött. Az eladók itt nagyon kedvesek és tényleg a vevők érdekeit nézik. A Tally Weilben az eladó lány kedvesen mosolygott és ennyi nekünk elég is volt, hiszen ez sem az a bolt ahonnan öltözködni szoktunk!
Persze vannak azok az üzletek, amelyek nagyon nagyok, de kevés a személyzet, ám ha sikerült rábukkanunk egy eladóra, akkor azért segítenek. És következzen a nap legmegdöbbentőbb élménye: a Stradivariusban eddig még nem tapasztalt dolgot vezettek be: a fülke ajtaján lóg egy kis tábla, amire felírják a vevő nevét, valamint azt, hogy hány ruhadarabot vitt be magával. Klassz ötlet, és így tényleg úgy érezheti a vevő, itt törődnek vele.
