A Chanel divatház 2012/13 téli kollekciójának bemutatóján bukkant fel ez az új extrém smink. Eddig nem győztük szedegetni, mostantól nem győzzük dúsítani? Szemöldöktrendek a huszadik században.
Bár szemöldökeink elsősorban a homlokon lecsorgó izzadtságtól védik szemeinket, formájuk rendkívül fontos része mimikánknak, és ez a tény a sminkdivatokkal párhuzamosan változott.
A huszas évek vékonyra rajzolt és bizarrul hosszú szemöldökökkel kezdődött, jól kiegészítve a szomorkásra sminkelt ideált.
Ez a forma maradt a következő évtizedre, csak kiváncsian felcsúszva a homlokra, amiben talán Marlene Dietrich ment a legmesszebb.
A negyvenes években ez a külső sokkal természetesebbre váltott, ez például Ingrid Bergman szemöldökén is meglátszott.
A második világháború után a nők ki voltak éhezve a csillogásra, a szélsőségekre, nem véletlenül hódított a Dior New Look-ja hatalmas, rengeteg alapanyagot igénylő szoknyáival. A szemöldökök is képtelenül vastagok és sötétek lettek, pedig ez csak nagyon kevés nőnek áll jól, Liz Taylornak például igen.
A hatvanas évek lencsibaba-tekintete sokkal finomabb szemöldököt kívánt, így annak vonala ismét elvékonyodott és elindult a homlokon felfelé, mint Twiggynek.
A gazdag és pazarló nyolcvanas évek a szemöldökben sem ismerték a mértéket, itt két szemöldök-legendát is köszönthetünk, Brooke Shieldset, és magyar színekben Kiszel Tündét.
A kilencvenes években újra elvékonyodó, sőt, sokszor csak ceruzával, agresszív formákra rajzolt szemöldökét a legjobban a cholák, Latin-Amerika indián felmenőkkel rendelkező és sajátos divatot teremtő rétege prezentálja. Gwen Stefani előszeretettel hozta karrierje kezdetén ezt a stílust.
A szemöldök napjainkban ismét a természeteshez közelít, pont mint a pinaszőr. Még szerencse.
