A nők nem hordják a ruhákat, amiket vesznek

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy felmérés szerint ötből négy nőnek biztosan van olyan ruhája a szekrényében, melyet még sosem viselt.

Egy internetes szavazás alapján elkészített tanulmány szerint a nők mindössze ruhatáruk 10 százalékát hordják. A több mint 1600 nő által kitöltött tesztből kiderült, 91 százalékuknak van a szekrényében olyan ruha, amin még rajta van az árcédula, és 5-ből négy nőnek biztos, hogy van legalább egy olyan darabja, melyet még sosem viselt. A Mycelebrityfashion.co.uk felmérése szerint a 18 és 30 év közötti nőknek mindössze nyolc százaléka használja ki teljes mértékben a ruhatárát, ugyanakkor ötből három nőnek van kettő ugyanabból a ruhából, legyen szó akár egy farmerről, vagy ruháról.

Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a nők 67 százalékának tetszett az az ötlet, melyet a brit stylist, Gok Wan népszerűsít. Véleménye szerint elég lenne a nőknek 20 klasszikus, egymással kombinálható ruhadarab, melyeket tetszés szerint tudnának variálni. Ugyanakkor a felmérést elkészítő honlap egyik munkatársa, Andy Barr szerint attól még nagyon messze vagyunk, hogy képesek legyünk leredukálni ruhánk számát mindössze húszra. „Azt hiszem ez az új tanulmány is azt bizonyítja, hogy számtalan nő vásárolt egész életén keresztül, és még így is úgy érzik, nincs mit felvenniük” – mondta Barr, aki szerint az mindenképpen meglepő, a nők mennyire kevés részét használják ruhatáruknak.

Ugyanakkor, ha jobban belegondolunk annyira nem meglepő ez a végeredmény, hiszen egy a nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatás szerint a nők életében kiemelkedően fontos helyet foglal el a vásárlás. Ha más nem azért, mert a felmérés szerint a nők közül többen emlékeznek az első cipőjük megvásárlására, mint az első csókpartnerük nevére. Ráadásul a leadott válaszokból az derült ki, a megkérdezettek 96 százaléka rosszul érzi magát, ha ki kell dobnia egy cipőt – valószínűleg ruhák esetében ugyanez a helyzet -, míg csupán 15 százalékuknak jelentene komolyabb problémát a pasija kidobása.

Hazánkban mindenesetre már létezik megoldás a nem használt ruhakupacok eltüntetésére. A ruhatár kihasználtságának növelésére az egyik legjobb és a legtöbb szempontból hasznos megoldás az Ökoteregetés lehet. A Föld napján megrendezett esemény lényege egyszerű: a leadott használt ruhákat el lehet cserélni a mások által megunt darabokra. Az Ökoteregetés, ahogy azt a neve is sugallja, a környezettudatos életmódra is próbálja felhívni a figyelmet, de az el nem kapkodott ruhadarabok is jó helyre kerülnek, rászoruló családoknak adják őket a szervezők.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.