Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kövér tinédzser voltam, 17 évesen 120 kilót nyomtam és bár barátaim így is elfogadtak és szerettek, minden napra jutott egy-egy " sertés" vagy "dagadt" vagy egyéb bekiabálás.
Őszintén be kell vallanom, hogy amikor megláttam Móni túlsúlyos fenekét és narancsbőrös combjait, megijedtem. Ott állt velem szemben a tükrök előtt egy fiatal lány karikás, fénytelen, könnyes szemekkel és arról beszélt, hogy legszívesebben levágná a lábait deréktól lefelé. Mert csúfolják, utána szólnak az utcán, sőt névtelen leveleket kap mindenféle szemét dolgokkal a súlyáról, a "malomkerék" fenekéről.
Ettől összerándult a gyomrom! Néhány másodperc alatt végigszáguldott bennem az a sok emlék, ami gyerekkoromat végigkísérte. Kövér tinédzser voltam, 17 évesen 120 kilót nyomtam és bár barátaim így is elfogadtak és szerettek, minden napra jutott egy-egy "sertés" vagy "dagadt" vagy egyéb bekiabálás amellett, hogy lányos külsőm és akkor még nem publikus melegségem miatt (17 éves voltam !) is érkeztek a "kedves" megjegyzések. Nyomorult érzés egy szeretetre éhes kamasz számára...
Nagy levegőt vettem, újra ránéztem Mónira és úgy éreztem, hogy nem lehet valakit egy túlméretezett, narancsbőrös fenék miatt leírni. Főleg, ha hozzáteszem, hogy fantasztikus világító kék szemei vannak, amik elbűvölően tudnak mosolyogni, ha nem sír, amúgy karcsú a dereka szép a bőre, formásak a mellei és üdítően kacag, ha a sok bántás miatt nem felhős éppen a tekintete.
Ezekre próbáltam először is ráirányítani a figyelmét, aztán néhány nap múlva egy dögös, magabiztos fiatal nőként mosolygott vissza a róla készült akt fotóról. A többit láthatják a kedd (ma) esti műsorban...
Lakatos Márk a Tejben-vajban vendégbloggere, posztjait a Viasat3 támogatja. A Szeretem a testem korábbi adásai megtekinthetőek itt.
