Kívül roppan, belül üres, házilag.
A ciabatta engem is régóta izgat, de a hús a legerősebb a véremben, a kelttészták kevéssé érdekelnek, kellett egy kis lökés. De ha kedves kommentelőnk ciabatta receptet akar, és még le is fizet egy vacsorameghívással, nincs mit tenni, írtam Carolának, szerezzen egyet.
A ciabatta pofonegyszerű, de melós és két napos kaland. Kovászolni is kell, de semmi durva. A hozzávalók filléresek, ezért az elrontásnak sincsenek fájdalmas következményei
- 1 kg bl 55 liszt
- 5 dkg élesztő
- víz, egy evőkanál só
- egy evőkanál méz/malátaszirup
A liszt harmadát eldolgozom a két deci vízben feloldott élesztővel és egy lenejlonozott lábosban berakom a kikapcsolt sütőbe. 20 óra múlva előveszem, eldolgozom a maradék liszttel, sóval, malátasziruppal, két deci vízzel, fél órát újra kelesztem. Újra átgyúrom és szűk maroknyi plecsniket, vagy amit tudok formázok belőle, átforgatom bőségesen lisztben, (nem hagyja, tehát inkább leszórom) lerakom egy sütőlemezre (távol egymástól, a duplájukra fognak nőni!) és a kikapcsolt sütőben tovább kelesztem egy órát. Ki a sütőből, az aljába rakok egy forró vízzel teli lábost és a sütőt előmelegítem a létező legmelegebbre. Visszatolom a sütőbe tíz percre, pár percenként hideg vizet spriccelek rájuk. Tíz perc után leveszem a hőfokot 180-ra és még 25 percig sütöm. Amikor kivettem, hideg vízzel leecsetelem és egy konyharuhával letakarva hagyom kihűlni.
A vizezés rendkívül fontos, nem fordítottam rá elég figyelmet és túl kemény lett a héja. A folyós állag pedig az üres bele miatt elengedhetetlen, nem lehet elég löttyedt a tésztája. A ciabatta lelke a roppanós héj, üreges bél, tehát ezekre nagyon oda kell figyelni.
Ennyi lisztből rengeteg lesz, nekem hét nagy darabot adott ki, ami mégiscsak túlzás. Izgalmas a kelttészta, de nem véletlenül mellőzöm. Nem lehet eszetlenkedni, kapkodni, szeleskedni, sőt, spriccelgetni, ecsetelni és lisztezni kell, különben belül nyers, kívül égett, ki tudja mi baja lesz.
A ciabatta engem is régóta izgat, de a hús a legerősebb a véremben, a kelttészták kevéssé érdekelnek, kellett egy kis lökés. De ha kedves kommentelőnk ciabatta receptet akar, és még le is fizet egy vacsorameghívással, nincs mit tenni, írtam Carolának, szerezzen egyet.
A ciabatta pofonegyszerű, de melós és két napos kaland. Kovászolni is kell, de semmi durva. A hozzávalók filléresek, ezért az elrontásnak sincsenek fájdalmas következményei
- 1 kg bl 55 liszt
- 5 dkg élesztő
- víz, egy evőkanál só
- egy evőkanál méz/malátaszirup
A liszt harmadát eldolgozom a két deci vízben feloldott élesztővel és egy lenejlonozott lábosban berakom a kikapcsolt sütőbe. 20 óra múlva előveszem, eldolgozom a maradék liszttel, sóval, malátasziruppal, két deci vízzel, fél órát újra kelesztem. Újra átgyúrom és szűk maroknyi plecsniket, vagy amit tudok formázok belőle, átforgatom bőségesen lisztben, (nem hagyja, tehát inkább leszórom) lerakom egy sütőlemezre (távol egymástól, a duplájukra fognak nőni!) és a kikapcsolt sütőben tovább kelesztem egy órát. Ki a sütőből, az aljába rakok egy forró vízzel teli lábost és a sütőt előmelegítem a létező legmelegebbre. Visszatolom a sütőbe tíz percre, pár percenként hideg vizet spriccelek rájuk. Tíz perc után leveszem a hőfokot 180-ra és még 25 percig sütöm. Amikor kivettem, hideg vízzel leecsetelem és egy konyharuhával letakarva hagyom kihűlni.
A vizezés rendkívül fontos, nem fordítottam rá elég figyelmet és túl kemény lett a héja. A folyós állag pedig az üres bele miatt elengedhetetlen, nem lehet elég löttyedt a tésztája. A ciabatta lelke a roppanós héj, üreges bél, tehát ezekre nagyon oda kell figyelni.
Ennyi lisztből rengeteg lesz, nekem hét nagy darabot adott ki, ami mégiscsak túlzás. Izgalmas a kelttészta, de nem véletlenül mellőzöm. Nem lehet eszetlenkedni, kapkodni, szeleskedni, sőt, spriccelgetni, ecsetelni és lisztezni kell, különben belül nyers, kívül égett, ki tudja mi baja lesz.
llag pedig a A ciabatta engem is régóta izgat, de a hús a legerősebb a véremben, a kelttészták kevéssé érdekelnek, kellett egy kis lökés. De ha kedves kommentelőnk ciabatta receptet akar, és még le is fizet egy vacsorameghívással, nincs mit tenni, írtam Carolának, szerezzen egyet.
A ciabatta pofonegyszerű, de melós és két napos kaland. Kovászolni is kell, de semmi durva. A hozzávalók filléresek, ezért az elrontásnak sincsenek fájdalmas következményei
- 1 kg bl 55 liszt
- 5 dkg élesztő
- víz, egy evőkanál só
- egy evőkanál méz/malátaszirup
A liszt harmadát eldolgozom a két deci vízben feloldott élesztővel és egy lenejlonozott lábosban berakom a kikapcsolt sütőbe. 20 óra múlva előveszem, eldolgozom a maradék liszttel, sóval, malátasziruppal, két deci vízzel, fél órát újra kelesztem. Újra átgyúrom és szűk maroknyi kockákat, (10×10 centi, 4-5 centi magas) vagy köröket, vagy amit akarok formázok belőle, átforgatom bőségesen lisztben, lerakom egy sütőlemezre (távol egymástól, a duplájukra fognak nőni!) és a kikapcsolt sütőben tovább kelesztem egy órát. Ki a sütőből, az aljába rakok egy forró vízzel teli lábost és a sütőt előmelegítem 250 fokra és . Visszatolom a kövér kockákat tíz percre, pár percenként hideg vizet spriccelek rájuk. Tíz perc után leveszem a hőfokot 180-ra és még 25 percig sütöm. Amikor kivettem, hideg vízzel leecsetelem és egy konyharuhával letakarva hagyom kihűlni.
Ennyi lisztből rengeteg lesz, nekem hét nagy darabot adott ki, ami mégiscsak túlzás. Izgalmas a kelttészta, de nem véletlenül mellőzöm. Nem lehet eszetlenkedni, kapkodni, szeleskedni, sőt, spriccelgetni, ecsetelni és lisztezni kell, különben belül nyers, kívül égett, ki tudja mi baja lesz.
