A múlt héten megnyílt végre a várva várt új Garay piac.
A múlt héten megnyílt végre a várva várt új Garay piac. Magával az épülettel a decemberi igazságtalan szigor revideálásaként idő közben kifejezetten sikerült megbarátkoznom - a bajok most belül kezdődnek. Egy héttel a nyitás után jártam ott, csütörtök délelőtt, és a hely kongott az ürességtől. Se árusok, se vevők. Ezt az "apróságot" leszámítva a kezdet roppant bíztató, lehet, hogy ha beindul a biznisz, ez lesz végre az első világszínvonalú, normális piacunk? Szép, de embertelen képek a hajtás után.
Ez az új Garay homlokzata. Amint látható, az épület jelenleg csillog-villog kívülről-belülről. Vajon ugyanez marad-e majd a helyzet, amikor a napi látogatószám egyszer 15 fő fölé emelkedik?
Az épületnek üvegkupolája van, ami bár kissé flancosan hangzik, élőben elég jól néz ki. A piac négy sarkára bástyaszerűségeket emeltek, amelyekben lakások vannak, némelyikben már jó ideje laknak is. Ők a kupolán keresztül egyenesen lelátnak a piactérre. Hogy ezt irigylem-e tőlük, azt még nem döntöttem el.
Az üzletecskéknek szentelt szinten gyakorlatilag még semmi sem működik. Elvétve lehet egy-két már nyitva tartó boltot találni - azt is minek (lásd a fent megörökített hirdetéssel népszerűsödni próbáló "minden Nem0 0 1bolt"-ot). Talán a nyári uborkaszezonnak köszönhető, hogy a piac szintjén, ha jól számoltam, 8 db zöldségesstand működött, ami a piacépület méreteihez képest nevetséges. Majdnem valamennyi zöldségesre jut azonban egy hentes, sőt, egy egészen meggyőző halas is kínálja a portékáját. Pék is legalább 4 van, amelyiket teszteltem, az átlagon felüli minőségű és átlagon aluli árú búrkiflit adott (isteni és SOK töltelék!).
A Garay erőssége, úgy néz ki, az étkezdék választéka lesz. Ha valakit ezentúl a Keleti közelében ér az ebédidő, annak nem sok érve lesz amellett, hogy ne ide jöjjön falatozni. Lángost, halat, kolbászt, rántotthúst, megaszendvicset, azaz mindent lehet enni lefegyverző áron, és a budapesti piacok és a Keleti környékének jelenlegi állapotához képest kiemelkedően kulturált környezetben. Jópofa, stilizált és patyolattiszta szekerekbe lehet beülni az üvegkupola alá étkezés céljából.
Amit már most biztos, hogy elszúrtak, az megintcsak az, ami a Lehel téri piaccal is az (egyik) bajom: a standok közötti ösvényeket nem lehet egyszerre bejárni. Az ember vagy nem mér fel mindent, vagy egy helyen többször kell végigmennie. A Garay-ba meglepően sok zsákutcát építettek bele, ami egy idő után roppant frusztráló tud lenni. Ráadásul a zsákutca végén levő standok is nyilván hátrányba kerülnek amiatt, hogy őelőttük nem lehet csak úgy elsétálni. Javaslom, ha a közelben jár, tesztelje ön is mihamarabb, mert valószínűleg nemsokára vagy csődbe megy, vagy túlzsúfolt lesz, vagy bedrágul. (Vagy ezekből több egyszerre.)
