Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Új „smalltalk” sorozatunkban olyan gasztronómiával kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket szeretnénk bemutatni, amelyek beszédtémák lehetnek társasági eseményeken, fogadáson, esetleg egy kellemes éttermi vacsora alatt.
Az első kérdés: Tulajdonképpen mi az a Starbucks?
Ismét felröppent a hír, hogy Budapesten hamarosan megnyílhat az első Starbucks kávézó. A bemutatót egyáltalán nem reklámnak szánjuk, ez a kávézóóriás világszerte intézmény - műfajt és sikeres üzleti modellt teremtett. Számos további lánc az ő koncepciójára és mintájára épül (néha még a design és a logo is szinte megtévesztésig hasonló). Magyarországon pl. hasonló szolgáltatást nyújtanak a California Coffee Company, a Gloria Jeans, vagy a Stardust kávézók.
Mi ez? A világ legnagyobb és leghíresebb kávézóhálózata. Jelenleg kb. 13ezer üzletet üzemeltet különböző tulajdonosi konstrukcióban, ebből mintegy 10 ezret az Egyesült Államok területén. Az első külföldi fiók 1996-ban nyílt Tokióban. Ma már Európában is számos városban jelen van, pl. Londonban, Párizsban, Berlinben és Bécsben is.
A sztori: a céget 1971-ben Seattle-ben alapította három fiatal: egy angoltanár, egy történelemtanár és egy író. Eredetileg csak minőségi kávébabot és kávéfőzéshez szükséges eszközöket árusítottak, a kávéital forgalmazása csak az 1982-ben betársult üzletember, a jelenlegi cégelnök, Howard Schultz megjelenését követően kezdődött el. Utóbbi nevéhez kapcsolódik a vállalat sikeres, óriási méretű terjeszkedése.
A név: Starbuck a Moby Dick egyik szereplőjének a neve.
A szolgáltatás: A kávézó vagy 30 féle minőségi kávébabot, forró és jeges kávéitalokat, jeges teákat, tejes és gyümölcsös turmixokat, tartalmas amerikai süteményeket, szendvicseket árul.
A specialitás: Legtöbben valószínűleg latte-t, vagyis eszpresszó alapú tejhabos tejeskávét és frappuccino-t –sűrű, jeges kávéturmixot vesznek. Mivel az italokat „személyre szabottan” készítik, a rendelés tiszta tortúra –előre ki kell találni, hogy milyen méretet, milyen tejet (pl. félzsíros, 0%-os, szója), milyen ízesítést (pl. karamell-, vanília-, mogyorószirup) kérünk. A forgalmasabb üzletekben a keresztnevünkön szólítva kapjuk meg az italunkat. Az adagok európai szemmel elképesztőek: a kicsi 3,5dl, a legnagyobb majdnem 7dl!!
Az életmód –Az Egyesült Államokban, pl. New Yorkban a Starbucks a mindennapok része. Sokan itt kezdik a napot –irodisták és üzletemberek hatalmas, forró papír- vagy termoszbögrékkel sietnek a munkahelyükre. Este és hétvégén számítógéppel, könyvvel telepednek a fotelekbe, zenét hallgatnak, kávéznak, ücsörögnek, olyan, mint egy nagy közös nappali.
A dilemmáink: 1. Vajon lesz-e Budapesten fizetőképes kereslet: kész lesz-e egy komoly kávéházi kultúrával rendelkező nép sok száz forintot fizetni egy nagy adag papírpoharas tejeskávéért? 2. „(Sznob)Trendi” találkozóhely lesz, vagy kellemes, ahol szívesen ücsörög az ember órákon át? 3. Olyan jók lesznek-e a sütik, mint Amerikában?
Hol lehet róla többet olvasni?
A cég hivatalos honlapja (angolul):
Howard Schultz: Sztárkávéház. A Starbucks története csészéről csészére.
