A Magyar Közút 2025-ös adatai szerint a hazai fő- és mellékutak 55 százaléka nem megfelelő vagy rossz állapotú. Ez megközelítőleg 20 ezer kilométernyi útszakaszt jelent, miközben mindössze a hálózat 27 százaléka kapott jó minősítést.
A Pénzcentrum cikke szerint a magyar közúthálózat állapota hosszú ideje romlik, ezért sürgős beavatkozásra lenne szükség.
A halogatott javítás egyre többe kerül
A burkolatok felső rétegét szakmai számítások alapján 15–20 évente fel kellene újítani. Ha ez elmarad, idővel már nemcsak az aszfalt kopik el, hanem az alatta található teherhordó szerkezet is károsodhat.

Ebben az esetben a felszíni javítás vagy az új aszfaltréteg már nem elegendő, hanem az út teljes szerkezetét újjá kell építeni. Ez lényegesen hosszabb és drágább beavatkozás. Erre Vitézy Dávid, Magyarország közlekedési és beruházási minisztere is felhívta a figyelmet közösségi oldalán.
![]()
Amikor egy út állapota átlép egy bizonyos határt, már nem elegendő az aszfaltburkolat cseréje: a teljes pályaszerkezetet kell újjáépíteni, […]”

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A közúthálózat megfelelő állapotának megőrzéséhez évente 1600–2000 kilométernyi útszakasz felújítására lenne szükség. Az elmúlt évtizedben azonban átlagosan csak körülbelül 1300 kilométer rendbetételére jutott elegendő forrás. A különbség évről évre növelte a felújításra váró utak hosszát.
Különösen kedvezőtlen a mellékutak helyzete
Számos mellékúton mintegy tizenöt éve nem történt jelentősebb felújítás. A 2025-ös állapotfelmérés alapján az országos közúthálózat 12 százaléka tűrhető, 6 százaléka megfelelő, 27 százaléka pedig jó állapotú. Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy „a közutak közel felét teljesen fel kellene újítani”.
Az OECD szakértői korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a modern gyorsforgalmi hálózat és a másodrendű, illetve helyi utak állapota között jelentős különbség alakult ki. Megállapításuk szerint a rossz minőségű vidéki utak nehezíthetik a munkába járást, és kedvezőtlenül befolyásolhatják az érintett településeken élők gazdasági lehetőségeit is.
A helyzet kialakulásához a források tartós szűkössége is hozzájárulhatott
A Magyar Közút üzemeltetésre fordítható állami pénzeinek reálértéke 2016 és 2025 között hozzávetőleg harmadával csökkent, miközben az úthálózat hossza nem lett kisebb, az építőipari és alapanyagköltségek viszont jelentősen emelkedtek.
![]()
Az évente változó, nehezen kiszámítható megrendelések ráadásul megnehezítik az aszfaltkeverő telepek és a kivitelezők tervezését, ami tovább növelheti a beruházások költségeit.
Szakmai becslések szerint évente legalább 100 milliárd forinttal több forrást kellene útfelújításokra fordítani ahhoz, hogy érzékelhető javulás kezdődjön. Minél tovább maradnak el a szükséges munkák, annál több helyen válhat elkerülhetetlenné a teljes és költséges pályaszerkezet-csere.
Amennyiben útfelújítással találkozunk, fontos tudni, hogy az autópályán dolgozó karbantartók és építőmunkások közfeladatot látnak el, ezért zaklatásuk akár szabadságvesztéssel is járhat.
























