A vízfelhasználás tekintetében a szakértők szerint egyszerre kell szemléletet és szabályozást váltani az aszály miatt. Az is megtörténhet, hogy korlátozni kell a lakossági vízfelhasználást.
Amint az az Economx cikkéből kiderül, Magyarországon ugyan a vízhiány még országos szinten nem iparleállító korlát, de bizonyos küszöbök átlépését követően akár közvetlen termeléskorlátozó tényező lehet.
Amint arra Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője is figyelmeztet, az OECD adatai alapján vízkészletünk 96 százaléka határon túlról érkezik. A saját vízutánpótlásunk rendkívül sérülékeny, és kritikussá is válhat, ha a vízhez jutás költsége nagyobb veszteséggel jár, mint maga a termelés.
Elkerülhető-e a vízkorlátozás?
Lokálisan a vízintenzív feldolgozóiparban, köztük az akkumulátorgyártás és az élelmiszeripar, illetve a Paksi Atomerőmű esetén jelenthet ez a szakember szerint főként gondot. Az aszályos időszakban ráadásul az ipar alacsony prioritást élvez a lakossági ivóvízellátással és a mezőgazdasággal szemben.
A lakossági vízfogyasztás sem éppen klímabarát, hiszen egyre inkább dívik az a szemlélet, mely szerint a kert akkor szép és rendezett, ha a pázsit zöldell, ráadásul a kánikula idején a családi medencék feltöltése is egyre nagyobb vízszükséglettel jár. Mindeközben nemcsak a talajvíz, de a folyók és a tavak vízszintje is kritikus állapotokat közelít,
Van azonban erre is klímabarát megoldás, csupán szemléletváltás kérdése. Amint azt említette, a mediterrán térségben, például Spanyolországban vagy Görögországban például bevett gyakorlat a tisztított szennyvíz öntözési célú felhasználása, Izraelben pedig a valós idejű talajnedvesség-adatokon alapuló
![]()
csepegtető öntözés minimalizálja a veszteséget.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
„A magyar közműrendszerekben a mindig rendelkezésre álló, olcsó csapvíz illúzióját fel kell váltania az esővízgyűjtésnek, a szürkevíz-használatnak és az aszálytűrő növényzet telepítésének" − hangsúlyozták.
A WWF szakértői szerint „a lakosság el lett kényelmesedve, s az igények is változnak, és nem a takarékosság irányába. A hőhullámokban egyre-másra szaporodnak a nagy vízigényű medencék, sokaknál a kerti rendezettséget a rövidre nyírt pázsit jelenti, aminek a fenntartása hihetetlenül vízigényes.
![]()
A tartós aszály lakossági vízkorlátozáshoz is vezethet”
A jövő útja a természetalapú infrastruktúra kiépítése a WWF szerint. A vízvisszatartás mellett a MAR (Managed Aquifer Recharge) eljárás is megoldást jelenthet, mely során a többletvizeket célzottan juttatják a felszín alá, így pótolva a vízhiányt. De ez csak akkor fenntartható, ha ökológiai szempontok mentén, a vízminőség megóvásával együtt történik.
Egyes területeken már nem kérdés, hogy az utolsó órában járunk a vízfelhasználás megreformálása szempontjából. Kapcsolódó cikkünkben erről olvashatsz.
























