Az aszályos nyarak hatására évről évre nagyobb gond az aflatoxin terjedése: a penészgombák által termelt méreganyag meddőséget, torz agancsokat és tömeges elhullást okoz.
Rendkívül súlyos következményekkel járhat a vadállományra nézve az aflatoxin terjedése. A méreganyag főként hosszan tartó aszályos időszakokban halmozódhat föl,elsősorban takarmánynövényekben, például kukoricában. Penészgombák termelik, a méreg évről évre nagyobb gondot okoz a vadásztársaságoknak – derül ki a Bács-Kiskun Vármegyei Hírportál beszámolójából.
Csökken az erdei vadak száma a járvány miatt
„A nőstény egyedeknél a toxin meddőséget és vetélést, a hímeknél pedig spermakárosodást és hormonleállást okozhat” – mondta a lapnak Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei titkára. Hozzátette:
„a dám szarvasoknál már végeztek vizsgálatokat, őzeknél pedig folyamatos a mintavétel”.
Az agancsképződésre is hatással van a méreganyag: agancstő rothadást okoz, ami miatt egyre több a torz, kifordult agancs. Miklós Károly kiemelte: „ez nemcsak esztétikai vagy trófeaminőségi kérdés – ezek az állatok gyakran betegesek és rövidebb életűek is”.
A szakember elmondása szerint komplex problémával állnak szemben: a tavalyi aszály miatt legyengült az állatok immunrendszere, amihez hozzáadódik a növényvédő szerek és a toxinok együttes hatása. Különösen az őzekre van ez katasztrofális hatással, ezek az állatok ugyanis nagyon érzékenyek étrendjük minőségére. „Csak fehérjében gazdag, rostban szegény zöld növényi részeket tud megemészteni, szénhidráttal kiegészítve” – mondta Miklós Károly. Ezekből azonban tavaly az aszály miatt kevesebb volt. Hozzátette: „a rostok emésztésére emésztőrendszere nem képes, a viszonylag kicsi mérete és aránylag rövid vékonybélrendszere miatt sietnie kell a tápanyagok felszívásával. Az egyetlen olyan kérődző európai állat, amelynek bendőjében már megkezdődik a fehérjék felszívódása”.
