Akkor sem kell lemondani az éves nyugdíj-megtakarítással járó adójóváírásról, ha nem fizetsz adót, mert szja-kedvezményben részesülsz.
„Ha nem fizetsz SZJA-t, az adójóváírás akkor sem vész el: egy SZJA-t fizető családtagod lehet a szerződő, te pedig a biztosított, akinek a nyugdíjára gyűlik a pénz. Ez nem kiskapu — de résen kell lenni, mert a nyugdíjbiztosítás az egyetlen megtakarítási forma, ahol ez törvényesen megoldható" - írja a Haszon.hu a Bankmonitor összegzése nyomán.
A befizetéseid 20 százalékát, maximum évi 130 000 forintot igényelhetsz vissza adójóváírásként a nyugdíjmegtakarításaid után. Fontos tudni azonban, hogy ez nem jár automatikusan, vagyis minden évben az szja-bevallás idején igényelni kell.

Így nem vész el az adó-visszatérítés, ha nyugdíjbiztosításod van
A számítások szerint 20-30 év alatt a hozamokkal együtt akár több millió forint pluszt gyűjthet össze a nyugdíjára így bárki, azonban ehhez az is szükséges, hogy személyi jövedelemadót (szja) fizessen. De ki miből igényelheti vissza? És mi lesz azokkal, akik nem fizetnek megfelelő mennyiségű jövedelemadót a visszaigénylés maximalizálásához? Mint kiderült, ez az összeg náluk sem feltétlenül veszik el.
De kik adómentesek jelenleg?
- Egyéni vállalkozók: a havi átalányadó náluk kiváltja az szja-t, így nincs személyi jövedelemadó, amiből visszaigényelhetnél.
- GYES-en vagy GYED-en lévő szülők: az ellátásuk után nem fizetnek szja-t.
- 25 év alatti munkavállalók: az szja-mentes sávig nem fizetnek visszaigényelhető adót.
- 30 év alatti anyák: az szja-mentes sávig nem fizetnek visszaigényelhető adót.
- A 3 vagy több gyermeket nevelő édesanyák: nem fizetnek személyi jövedelemadót.
- 40 év alatti kétgyermekes anyák: Idén már ők is adómentesek.
A jelenlegi adórendszer értelmében tehát százezreket érint az adómentesség, emlékeztettek, azonban azt is hangsúlyozták, hogy ebben az esetben van legális megoldás, hogy ne vesszen el az adójóváírás, ha van egy olyan családtag, aki megfelelő összeget adózik, de
![]()
kedvezményezettként az adómentes rokont adja meg a szerződéskor, ő maga pedig igényli a nevéről érkező befizetései után az adó-visszatérítést.
Arra is emlékeztettek, hogy a három nyugdíjcélú megtakarítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás közül ez utóbbi az egyetlen, ahol a szerződő és a biztosított személye eltérhet.
A nyugdíjbiztosításnál ugyanis két szereplő oszthatja meg az adóvisszatérítés összegét, a szerződő fél, és egy másik, úgynevezett kedvezményezett. Az adójóváírást a szerződő fél kapja, hiszen ő fizeti a díjat.
Az szja-törvény 44/C. §-ából ugyanis az következik, hogy a szerződő magánszemély rendelkezhet az adóbevallásában arról, hogy a befizetett díj 20 százalékát, legfeljebb évi 130 000 forintot visszakérheti az szja-jából a megtakarítási számlára.
![]()
Fontos azonban, hogy nem neki kell a biztosítottnak lennie.
Ha nem fizetsz személyi jövedelemadót, de a házastársad, élettársad, szülőd vagy más közeli hozzátartozód igen, megoldás lehet az, hogy ő a szerződő, te pedig a biztosított. Az adójóváírást ez esetben ő igényli, a nyugdíjcélú megtakarítás viszont a tiéd marad.
Erre figyelj a megtakarítási forma kiválasztásánál
Ugyanerre azonban az önkéntes nyugdíjpénztárnál és a NYESZ-nél nincs lehetőség, hangsúlyozzák. Ezeknél ugyanis a számlatulajdonosnak és az adójóváírás jogosultjának azonosnak kell lennie. Ha nem fizetsz jövedelemadót, nem tudsz élni az adó-visszatérítéssel, és mást sem tudsz megjelölni kedvezményezettként.
A lap szerint ráadásul a nyugdíjbiztosítás azért is előnyös, mert ez az egyetlen, ami nem függ a későbbi nyugdíjkorhatár-emelésektől, hiszen az irányadó a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár. Ha tehát ma, amikor 65 év a nyugdíjkorhatár, nyugdíjbiztosítást kötsz, és mire eléred ezt a kort, már megnövelték a korhatárt, ugyanúgy 65 éves korodban fog fizetni számodra a biztosító.
A nyugdíjba vonulás előtt elengedhetetlen, hogy biztosítási jogviszonyod ellenőrizd, elmondjuk, miért.
























