Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan csak akkor szembesülnek az egészségpénztárak működési modelljével, amikor a befizetésük után kevesebb pénzt látnak a számlájukon, mint amennyit elutaltak. Előfordulhat, hogy 100 ezer forint befizetése után mindössze 94 ezer forintot találunk a számlánkon, noha még semmit sem költöttünk róla. A különbség a pénztár által levont működési költségből adódik.
Az egészségpénztárak eltérő mértékű, sokszor sávosan meghatározott levonásokat alkalmaznak, ami a 20 százalékos adójóváírás valódi előnyét is árnyalja – olvasható a Bankmonitor oldalán.
Nem mindig annyi kerül a számládra, amennyit befizetsz
Az egészségpénztári befizetéseknél bevett gyakorlat, hogy a pénztár a beérkező összeg egy részét kisebb részben likviditási célra visszatartja. A tag számára azonban ennek nem az elnevezése a lényeg, hanem az, hogy a befizetett pénzből végül mennyi használható fel ténylegesen.
A levonás mértéke pénztáranként eltér, és nem ritka a sávos rendszer sem. A kisebb éves befizetésnél magasabb, nagyobb összegnél alacsonyabb lehet a teher. Ezért ugyanaz a konstrukció egészen mást jelenthet annak, aki csak alkalmanként fizet be, mint annak, aki tudatosan, rendszeresen használja a pénztárat.
A működési költségeket érdemes nem egyszeri „veszteségként” értelmezni, hanem a pénztári szolgáltatás finanszírozásának részeként. Ezekből fedezik többek között az adminisztrációt, az ügyfélszolgálatot, az elszámolási rendszereket és azokat a kényelmi megoldásokat, amelyek miatt az egészségpénztár egyáltalán használható.
Mindez a 20 százalékos adójóváírás megítélését is árnyalja
Az állami kedvezmény továbbra is komoly előny, de ha a befizetést már eleve csökkenti egy 5-7 százalék körüli levonás, akkor a tényleges nyereséget érdemes reálisabban nézni. Egy 6 százalékos költség mellett a teljes előny a gyakorlatban inkább nagyjából 14 százalékosnak érződik.
Mire lehet költeni az egészségpénztári számlánkról?
– orvosi vizsgálatok és kezelések
– gyógyszerek és gyógyászati termékek
– rehabilitáció és otthoni gondozás
– prevenciós és életmódtámogató kiadások
– speciális egészségcélú támogatások
– családi, iskolakezdési, babaápolási kiadások
– lakáshitel törlesztésére és önsegélyező felhasználás
Egészségpénztár választásakor nem célszerű kizárólag a levonás mértékére koncentrálni, mivel az ügyintézés gyorsasága, a szolgáltatási kör, valamint a mindennapi használhatóság egyaránt lényeges szempont.
Bár a tél már véget ért, a tavaszi beteges időszakban is jelentős kiadást jelenthetnek a különböző gyógyszerek és egészségügyi készítmények, amelyek költsége azonban tudatos tervezéssel, és például egészségpénztári számla használatával érdemben csökkenthető.
