Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három Fejér vármegyei esetről is beszámolt a rendőrség. Érdemes megismerni a történeteket, mert sokkal könnyebb védekezni a csalókkal szemben, ha tudjuk, milyen trükkökre számíthatunk.
Több, az elmúlt napokban különböző módszerrel elkövetett bűntényről számolt be honlapján a rendőrség. A közös motívum a három esetben, hogy a sértettek csalók áldozatává váltak, mert nem tartották be a legfontosabb elővigyázatossági szabályokat.
Három csalás, háromféle módszer
A csalóknak mindhárom esetben bizalmat sikerült kelteniük áldozatukban, és ennek köszönhetően rá tudták venni a sértetteket, hogy pénzt küldjenek vagy megadják személyes adataikat. Tanulságos mindhárom történet.
Baracska: mi volt a csaló módszere?
A baracskai nőt apróhirdetéssel verte át: kedvező áron fűnyíró traktort hirdetett, ráadásul egy végrehajtó iroda képviselőjének adta ki magát. Előre utalást kért, amelyet a sértett több részletben teljesített, az árut azonban nem kapta meg. Több százezer forintot csalt ki tőle.
Hogyan lehetett volna elkerülni?
Sosem szabad online vásárlásnál előre utalni, és azt is érdemes lett volna ellenőrizni, hogy az illető valóban a végrehajtó iroda képviselője-e.
Dunaújváros: mi volt a csalók módszere?
A közösségi médiában hirdettek a bűnözők befektetési lehetőséget. A sértettet többen is felkeresték, és különböző indokokkal újabb és újabb befizetésekre bírták rá. Az asszony ráadásul a személyes adatait és okmányait is megosztotta velük. A csalók folyamatosan fenntartották a kapcsolatot, az átverést hozamkimutatásokkal tették meggyőzőbbé.
A nőtől összesen több mint egymillió forintot csaltak ki.
Hogyan lehetett volna elkerülni?
Csak ellenőrzött forrásokból származó befektetési lehetőségeket szabad használni, a közösségi médiában olvasott hirdetményeket eleve gyanakvással érdemes fogadni.
Mezőszilas: mi volt a csaló módszere?
A sértett e-mailben kapott felszólítást banki adatainak frissítésére. A levélben küldött hivatkozás egy álweboldalra irányította, amely a megszólalásig hasonlított a bank online felületére. A sértett itt megadta személyes és banki adatait – számlájáról jelentős összeget emeltek le.
Hogyan lehetett volna elkerülni?
Nem szabad e-mailben kapott linkre kattintani, akkor sem, ha látszólag a banktól érkezik. Ilyenkor érdemes kézzel begépelni a pénzintézet weboldalának címét a böngészőbe. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem csalók által készített áloldalra jutunk.
