Budapesten egyetlen óvóhely van csak: a lakosság 13 százaléka férne be vész esetén

Olvasási idő kb. 2 perc

A budapesti metrót számtalan városi legenda és rejtély övezi, ám ami biztos, az az, hogy jelenleg ez a hely az egyetlen a fővárosban, ahová egy atomtámadás, háborús helyzet vagy egyéb katasztrófa esetén menekülni lehetne. Ez a védelmi rendszer a 2-es metró Déli pályaudvar és Keleti pályaudvar közötti szakaszát, valamint a 3-as metró Határ út és Újpest-Központ közötti állomásait foglalja magában.

A metró óvóhely elméleti befogadóképessége 220 000 fő, amely 12 szektorra oszlik szét. Ha figyelembe vesszük a tavalyi adatokat, miszerint Budapest lakossága 1 685 209 fő, látható, hogy vészhelyzet esetén a lakosok mindössze 13%-a juthatna be a védett területre.

Az óvóhely kapacitása véges

Fontos hangsúlyozni, hogy a 220 ezres szám is csak elméleti, hiszen a folyamatos karbantartások miatt mind a 12 szektor ritkán áll egyszerre rendelkezésre.

Idézőjel ikon

Ráadásul a bejutásra mindössze 10-20 perc jutna, mielőtt a hermetikus kapukat végleg lezárják,

függetlenül attól, hogy az óvóhely megtelt-e vagy sem.

A budapesti óvóhely ma is aktív polgári védelmi helyszín, így csak nagyon ritkán, szigorú feltételek mellett látogatható
Fotó: Eye Ubiquitous / Getty Images Hungary

Nem minden budapesti metró alkalmas a védelemre

Sajnos nem minden metróvonal alkalmas a védelemre: a földalatti túl közel van a felszínhez, a 4-es metró pedig nem acélból, hanem betontübbing-elemekből készült, így nem nyújt megfelelő biztonságot. A meglévő helyszínen szükség esetén 

a bejáratokat védő hatalmas, hermetikus kapuk lezárása után túlnyomást (expanziót) hozhatnak létre, hogy megvédjék a belső tereket az esetleges robbanások lökéshullámaitól.

A metrókban található óvóhely érkezési sorrendben fogadhatja a civil lakosságot, és nem mondható túl kényelmesnek: a túlélés maximum 72 óráig lenne biztosított itt, és étel-ital, gyógyszerek vagy pokrócok sincsenek felhalmozva.

Bár a metrókat a hidegháború alatt atombiztosra építették, a modern tömegpusztító fegyverek ellen már nem 100%-osan biztonságosak. Ennek ellenére az óvóhely a mai napig készenlétben van tartva, és természeti katasztrófák vagy politikai válságok esetén is menedéket nyújthat a lakosság számára. 

Ha kíváncsi vagy rá, mely országok a legbiztonságosabbak háború esetén, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.