A friss adatok szerint nemcsak a betöltetlen praxisok száma nő, hanem azon magyaroké is, akik hivatalosan nem tartoznak egyetlen körzethez sem. Mindez különösen a vidéki térségekben jelent komoly kockázatot.
Az alapellátás válsága már nem csak szakmai körökben téma, hiszen egyre több magyar tapasztalja meg a mindennapokban, milyen az, amikor nincs elérhető háziorvos. A helyzet súlyosságára az Economix hívta fel a figyelmet a legfrissebb egészségbiztosítási adatok elemzésével.
Háziorvoshiány: egyre többen maradnak ellátás nélkül
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számai alapján az elmúlt közel tíz évben látványosan csökkent azok aránya, akik be vannak jelentkezve háziorvosi körzetbe. Míg 2014-ben a lakosság döntő többsége rendelkezett háziorvossal, 2023-ra ez az arány érezhetően visszaesett. Ez azt jelenti, hogy ma már nagyjából minden tizennegyedik ember kiesik az alapellátásból.
A jelenség mögött több tényező is meghúzódik. Sokan dolgoznak külföldön, és ezért nem itthon veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mások pedig társadalombiztosítás hiányában eleve nem jelennek meg a rendszerben. Emellett folyamatosan nő a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, ami különösen a hátrányos helyzetű térségekben okoz gondot.
Területi bontásban is látszik a háziorvos-ellátás egyenlőtlensége
A Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon és több alföldi járásban egyszerre alacsony a háziorvoshoz bejelentkezettek aránya és magas a betöltetlen körzetek száma. Ezzel szemben a fővárosban és környékén jóval kedvezőbb a helyzet, bár itt a lakóhelytől eltérő orvosválasztás torzíthatja a statisztikákat.
Országos átlagban évente mindössze mintegy 27 ezer forint jut egy fő háziorvosi ellátására, ám a források elosztása jelentős területi különbségeket mutat.
A rendszer nemcsak orvoshiánnyal küzd, hanem egyre mélyülő strukturális és finanszírozási gondokkal is, amelyekre egyelőre nem körvonalazódik hatékony megoldás.
Olvasd el a következő cikkünket is, amiben a legújabb járvány tüneteiről adtunk hírt.
