Így módosul a magyarok kedvenc tejtermékének megnevezése

Olvasási idő kb. 1 perc

Az év elején jelentős jogszabályváltozás lép életbe, amely a magyar háztartások egyik leggyakrabban használt tejtermékét, a tejfölt érinti. Az új előírások célja, hogy a vásárlók pontosabb képet kapjanak arról, mit is tesznek a kosarukba, és könnyebben felismerjék a magasabb minőséget.

A jogszabályváltozásról az Infostart nyomán az Index is hírt adott.

Csak bizonyos termékek viselhetik a tejföl nevet

Az Agrárminisztérium friss rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv tejfölökre vonatkozó szabályait pontosítja. A legfontosabb változás, hogy a „tejföl” megnevezést a jövőben kizárólag az élőflórás termékek viselhetik. Ez azt jelenti, hogy csak azok a fermentált tejtermékek hívhatók így, amelyek természetes probiotikus mikrobatörzsek segítségével savanyodnak vagy alvadnak meg.

Jogszabályváltozás miatt a „tejföl” megnevezést a jövőben kizárólag az élőflórás termékek viselhetik
Fotó: Szécsi István / Dívány

A jogszabályváltozás bevezeti a „savanyú tejtermékek” új kategóriáját.

Ide tartoznak majd azok a készítmények, amelyek nem felelnek meg az élőflórás kritériumoknak, például azért, mert utóhőkezeléssel mikrobapusztításon estek át a hosszabb eltarthatóság érdekében.

A jogszabályváltozás részletesen szabályozza a felhasználható összetevőket, az alkalmazható mikrobatenyészeteket, valamint azt is, mely termékek esetében engedélyezett ízesítőanyag vagy zselatin használata.

A tejfölt érintő változás nem egyik napról a másikra történik

A rendelet 2026. január 1. napjától lép hatályba, ugyanakkor egyéves türelmi időt biztosít a gyártóknak. A jogszabály szerint az átmeneti időszakban az érintett termékek

Idézőjel ikon

„[…] a hatálybalépés napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatók, forgalomba hozhatók, és a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók”.

Következő cikkünkben gasztrokirándulásra indulunk: utánajárunk, hogyan jelenik meg a tejföl más nemzetek konyháiban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.