Az európai rangsor utolsó harmadában vagyunk a gazdaságilag aktív korosztály tanulási kedvét tekintve. Az derült ki, a többi tagállam polgárai jobban szeretnek felnőttként is tanulni, pedig több tízezer magyarnak az általános iskolát sem járta ki.
Miközben az élethosszig tartó tanulást tekintik a munka világának szakemberei a folyamatos megújulás, és a fejlődés, valamint a szakmai előmenetel zálogának,
2023-ban csak minden tizedik gazadásgilag aktív korú magyar vett részt valamilyen képzésen, miközben ráadásul, 2024-ben közel 70 000 olyan ember élt Magyarországon, akinek még általános iskolai végzettsége sem volt.
Továbbképzéseken való passzivitásunkban, vagyis az egész életen át tartó tanulás csekély megvalósításában osztozunk szlovák szomszédainkkal, cseh és német felnőtt társainkkal. A svédek tűnnek a legelhivatttabbnak a "jó pap is holtig tanul" elv követését tekinte: náluk a felnőtt lakosság közel 40%-a képezte magát tovább a 2023-as évben.
Az, hogy Svédországban majdnem az ország fele, de több mint harmada tanult felnőttként is, annak tükrében különösen szép adat, hogy a sereghajtó Bulgária lakosságának mindössze alig 1,5 %-a tette ugyanezt.
Az uniós átlag 12,8 % volt, nálunk ez az érték 9,6% volt.
Magyarország a 27 tagu európai uniós lista 21. helyén végzett ezzel a "mérsékelt" tanulási kedvvel.
