Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Juhhimlő felbukkanását regisztrálták Romániában – a fertőző kór komoly gazdasági károkat okozhat, szakértő magyarázta el, mennyire aggasztó a szomszédos országból jelentett kitörés.
Utoljára 1950-ben regisztráltak juhhimlő-megbetegedést Magyarországon. Most azonban reálisnak tűnik annak a veszélye, hogy ismét megjelenjen a kór hazánkban, miután a romániai Teleorman megyéből kitörést jelentettek a hatóságok. A hvg.hu dr. Tenk Miklós tanszékvezető egyetemi docenst, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetőjét kérdezte a kockázatokról.
Így juthat a kór Romániából Magyarországra
A kiskérődzők pestise, valamint a ragadós száj- és körömfájás után újabb fertőző betegség fenyeget. A juhhimlő bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, így a kitörést jelenteni kell a nemzetközi és az uniós állategészségügyi hatóságok felé – ez általában azonnali exportkorlátozással jár – mondta a lapnak dr. Tenk Miklós. Noha a járványgóc helyszíne meglehetősen távol esik a magyar határtól, a nem ellenőrzött állatszállítások miatt a magyar állattartókra is veszélyt jelenthet a betegség.
Románában a kitörés helyszínén 3 kilométeres sugarú körben korlátozták a hatóságok az emberek, állatok, járművek mozgását, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési zónát alakítottak ki. „A kórokozó a fertőzött állatok orrváladékának belégzésével, nyállal, a bőrön kialakuló kifekélyesedő csomók váladékával, majd a kialakuló pörkök hámsejtjeivel terjed” – mondta a szakember, aki azonban arról is beszélt, hogy a fertőzött állatokkal közvetlen kontaktusba kerülő eszközök is veszélyt jelenthetnek. Hozzátette:
„a kórokozó juhhimlő vírus igen ellenálló, a környezetben még beszáradva is hónapokig fertőzőképes marad”.
A betegség magas lázzal, súlyos légzőszervi tünetekkel járhat – a fiatal bárányok esetében az állatok akár 100 százaléka is elpusztulhat, ám a felnőtt egyedeknél is nagy arányú lehet az elhullás. Noha létezik ellene vakcina, az elsődleges cél a mentesség fenntartása: az importált termékek ellenőrzése, illetve az állatbehozatal leállítása a fertőzött területekről. A kór csak a juhokra veszélyes, se más állatokra, se az emberre nem jelent kockázatot. A juh és kecske, illetve a belőlük készült termékek kereskedelme szerencsére Magyarország és Romána között meglehetősen csekély, ami tovább csökkenti a veszélyt.
