Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A betegségen átesett, vakcinázott állat egy jó darabig még „időzített bomba”, amely bármikor okozhat újabb járványkitörést a szakértő szerint. Teljes mentesség csak akkor érhető el, ha egyetlen egy beteg vagy vakcinázott állat sincs az országban.
Az utóbbi időben az országban ismét megjelenő ragadós száj- és körömfájás kapcsán sokszor elhangzik az a kérdés, hogy miért nem oltják be ellene az összes állatot. Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tudományos főmunkatársa az Inforádióban elmondta: a dolog nem ilyen egyszerű, nem véletlen, hogy az uniós és a hazai jogszabály szerint sem lehet megtartani azt az állományt, amelyen belül megállapítják akár csak egyetlenegy egyednél is a betegséget.
Az állatok beoltásával csak időt nyerni lehet
A vakcinázásnak persze van szerepe, ám az nem a gyógyítás. „A megfertőződött állományt le kell ölni, a vakcinázással egyszerűen csak az a cél, hogy lassítsák a terjedést. Általában a járványgóc körül rendelnek el gyűrűvakcinázást, amire azért van szükség, mert így a beoltott állatok környezetében sokkal lassabban halad előre a vírus” – mondta Csivincsik Ágnes. Hozzátette: ezzel egy kis időt nyer az állat-egészségügyi hatóság, végül azonban a vakcinázott állatokat is el kell pusztítani.
A szakembernek komoly tapasztalata van a száj- és körömfájás elleni védekezésben: 2001-ben részt vett az angliai járvány elfojtásában. Azok az állatok, amelyek elkapják a betegséget, olykor napokig nem tudnak enni, és az is gyakran előfordul, hogy olyan károsodás éri a patairhát, hogy kilép a szarutokból, ami rendkívül fájdalmas. Csivincsik Ágnes szerint a száj- és körömfájással kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy komoly gazdasági károkat okoz, különösen nagy veszteségekkel jár az újszülöttek elhullása.
Mindezek miatt az egyetlen felelősségteljes eljárás a fertőzött állományok elpusztítása.
„Csak akkor érjük el a teljes mentességet, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban” – mondta a tudományos főmunkatárs. A helyzetet súlyosbítja, hogy a ma Magyarországon tartott fajták jóval fogékonyabbak a betegségre, mint a régebben tenyésztett szürkemarha. Ezért a korábbi járványok során is viszonylag kisebb mennyiségben hullottak el, így kisebb gazdasági kár keletkezett. „A jelenleg tenyésztett, tartott fajták már nem annyira ellenállók” – mondta a szakember.
