Fonálféreg az ivóvízben: riasztó dologra bukkantak

Olvasási idő kb. 2 perc

A Pest megyei Pilisen nemrég derült ki, hogy fonálféreg van az ivóvízben. Az ügyben elindított vizsgálódások annál is riasztóbb eredményhez vezettek, mint amire a szakemberek számítottak, mivel a térszíni tárolókban is ott voltak a férgek.

A Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (Daköv) ügyvezető igazgatója, Jasper Andor avatta be az Indexet abba, pontosan mi és miért történt Pilisen – a egyszerű ok miatt szaporodhattak fel fonálférgek a vízben.

A községben egészen 2024-ig nem volt vas- és mangántalanító berendezés, így sokan használtak otthoni vízszűrőt: a fent említett anyagok jelenléte egészségügyi határérték alatti volt, de barnás, egyesek által nem túl gusztusosnak tartott vizet eredményeztek. Ezek a szűrők ugyanakkor nagyon alkalmas környezetet tudnak teremteni arra, hogy elszaporodjanak az úgynevezett nematódák, köznyelven fonálférgek.

Az ivóvízben megjelenő fonálférgek sok embert ijesztettek meg
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

Amikor egy ilyen szűrőben egy helyi lakos lárvákat fedezett fel, a tűzcsapot és saját víztározóikat is ellenőrizték, de csak az előbbiben leltek lárvákra. Innen jött a feltételezés, hogy egy ásott kútból kerülhettek a férgek a rendszerbe, meg is kezdték a hálózat öblítését, mivel a nematódáktól csak ily módon lehet megszabadulni.

A férges víz egyre több helyen jelent meg

Vasárnap azonban háromból két térszíni tárolójukban is ott voltak ezek, a magastározó és a II. számú térszíni tároló azonban tisztának látszott. Megkezdték a még nagyobb szabású átöblítést, fertőtlenítést, és megtiltották a csapvíz fogyasztását –

Idézőjel ikon

a lakosság, mely eddig pánikot élt meg a férgek miatt, melyekről nem tudott sokat, megnyugodott.

A vízművesek viszont nem, mivel a belső értékek romlottak, a tisztának hitt II.-es tározóban is felszaporodtak a nematódák – mint utóbb kiderült, az előző ellenőrzésnél olyan alacsony volt a férgek száma itt, hogy nem mutatta ki a mérés. Eddigre szerencsére sikerült megtisztítani a III.-as tárolót, a rendszer innen üzemelhetett. Később már csak a klóros vízre panaszkodtak a lakosok. Az elmúlt napokat a Daköv munkatársai heroikus munkával és rengeteg támadás mellett vészelték át: Jasper Andor elmondta, 16-18 órás munkanapjaik voltak, ráadásul sajtóosztály híján nem tudták elég gyorsan cáfolni a híreket – Monorierdőn például valójában nem volt férges a víz, bár ez is terjedt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.