Olyan sebességmérők bevetését tervezik, amilyenre nem volt még példa

Olvasási idő kb. 2 perc

Összesen 47 sávot figyel 26 sebességmérő Budapesten november eleje óta, de a főváros további traffipaxok telepítését is szeretné elérni a jövőben a közlekedés biztonságosságának növelésére.

Az elmúlt években bekövetkezett, gyorshajtásból fakadó tragédiák késztették a döntéshozókat arra, hogy az eddigieknél jelentősen komolyabban lépjenek fel azokkal szemben, akik a megengedett sebességnek akár többszörösével száguldoznak a főváros utcáin. A Totalcar összefoglalója szerint az a cél, hogy 2030-ra felére csökkentsék a halálos áldozattal járó közúti baleseteket Budapesten, 2050-re pedig egyáltalán ne következhessen be ilyesmi a fővárosban.

A főváros komplex tervében a következő pontok szerepelnek:

  • funkcióhoz igazodó sebességhatárok megszabása, a gyakorlatban ez a 30-as zónák számának megduplázásával járhat,
  • az e-rollerek maximális sebességének 25 kilométer per órában való szabályzása,
  • a nagy holttérrel rendelkező járművek megfelelő biztonsági felszereléssel ellátása,
  • a gyalogátkelők megújítása,
  • oktatási és szemléletformáló programok mind gyerekek, mind felnőttek részére,
  • 300 új traffipax telepítése.
A fix sebességmérőket sok autós és navigációs program ismeri, ezért lassítva érkeznek ezekre a pontokra, így nem buknak le, ha korábban gyorsan hajtottak: ezt oldaná meg az átlagsebesség mérése
Fotó: Peter Zelei Images / Getty Images Hungary

Az utóbbiakból 200 egy eddig itthon nem bevett koncepció szerint működne:

Idézőjel ikon

az edukatív radarok mérnek, de nem büntetnek a rajtuk rögzített szabályszegések után.

Átlagsebesség-mérés is megvalósulhatna Budapesten mindezen túl.

Nem jönnek egyhamar új sebességmérők

A Totalcar a főváros vezetésénél arról érdeklődött, mindez mikor valósulhat meg: a válaszból kiderült, hogy fél év múlva fogják áttekinteni az eddigi tapasztalatokat az ORFK-val és a BRFK-val közösen, az átlagsebesség mérését pedig rövid időn belül nem, csak középtávon tudják megvalósítani.

A lap a Belügyminisztériumnál is érdeklődött afelől, hogy országosan várhatók-e új sebességmérők, vagy épp az átlagsebesség-mérés bevezetése. A tárca nem tervez új eszközöket telepíteni válasza szerint, az átlagsebesség-méréssel kapcsolatosan – amely a világ sok más pontján segít megfékezni a gyorshajtásokat – nem ismertek meg konkrét terveket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.