Szokatlan nyomkövetőket használ a rendőrség, megleptek vele mindenkit

Olvasási idő kb. 2 perc

Egyre többször feltűnik a rendőrkutyák közt a fekete-cser mosómedvekopó: a vadászkutya született nyomkövető, amely emberek felkutatásában is jeleskedik.

A mosómedvekopók alkalmazása külföldi példa alapján jutott el Magyarországra, Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában is elterjedt az állat, amely bizonyítottan jól dolgozó keresőkutya. A specialitása abban rejlik, hogy szimatmunkára tenyésztették, még a lelógó, hosszú fülük is szagmaradványokat terel az orruk felé. A ritka fajtát hazánkban is alkalmazza a rendőrség számol be a Police.hu.

A kiváló keresőkutya hazánkban nyomkövető is

A Magyarországon még kevésbé ismert fekete-cser mosómedvekopókat már évek óta nagy sikerrel alkalmazza a rendőrség nyomkövetésre. A Police.hu oldalnak Gránicz Csaba főtörzszászlós nyilatkozott a témában, aki a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ kutyavezető-képző és állatfelügyeleti főosztály szakoktatója.

Idézőjel ikon

A makacsul kitartó mosómedvekopók ugyanolyan jó nyomkövetési képességűek, mint az angol vérebek.

Ugyanakkor a jellegzetes betegségekre, mint a szemgyulladás, gyomorcsavarodás, bőrproblémák, kevésbé hajlamosak.

A mosómedvekopó kiváló nyomkövető kutya, ezért hazánkban is nagy sikerrel alkalmazza a rendőrség
Fotó: Szabó Gabriella / Rendőrség

Gránicz Csaba többször dolgozott már mosómedvekopóval: „Itthon még ritka fajtának számít, az első kanomat, Alfát – vagy ahogy becézzük, Alfie-t –, illetve Alfonzót Szlovákiából hoztam be, ma már a fia, Danken is apja oldalán tanulja a szakmát. Mi nem használjuk, hanem alkalmazzuk a kutyákat. Igazából a keresőmunka nem veszi annyira igénybe fizikálisan őket, mint a járőrszolgálat, ami gerinctorlódást, ízületi sérülések sorát rejti magában.

Idézőjel ikon

A járőrebeket hamarabb nyugdíjazzuk, míg egy keresőkutya akár nyolc-kilenc évig is dolgozhat, de figyelni kell az utánpótlás kinevelésére is.

Egy hatéves keresőkutyának már utódot kell találni, mert legalább két év a kiképzés. Rendőri feladatai mellett Gránicz Csaba vezeti a Mantrailing Akadémia Alapítvány mentőcsapatát, és egy mantrailingképző központot is alapított. A mantrailing egy új módszer, amely az Egyesült Államokból származik.

Egy seriffhelyettes, Kevin J. Kocher tökéletesítette az eljárás alapját, amelyben a kutyák és a vezetőik adott szagminta alapján városi vagy külterületi, erdős körülmények között is lekövethetik az elbújt embert, a jutalom pedig a megtalálás öröme. Ennek van rendőri felhasználása például a menekülő vagy épp eltűnt személyek felkutatása kapcsán.

De létezik civil terület, ahol ez komoly kutyás sportként jelenik meg. Nagyon jó hobbikutyásoknak is, mert lefárasztja és szellemileg frissen tartja az embert és az állatot egyaránt. A mantrailing igen összetett szakág, ahol az eb és a vezetője különleges egységet alkotva dolgozik együtt. A módszert hazánkban is egyre szélesebb körben alkalmazzák.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Lontai Ildikó
Lontai Ildikó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.