Ezért mennek a rovarok a fényre

Olvasási idő kb. 3 perc

Legyen szó nyári vagy téli estéről, feltűnő, hogy a rovarok előszeretettel válnak nem kívánt vendéggé az otthonunkban, ha felkapcsoljuk a lámpákat. Nem véletlen, hogy van olyan rovarcsapda, ami kifejezetten a fénnyel csalja oda áldozatait. Mégis mi olyan vonzó számukra a lámpafényben?

A rovarok nem túl népszerűek, hiszen amellett, hogy egyes fajaik igen nagy károkat képesek okozni, jelenlétük is zavaró. Szúnyogháló híján az esti lámpakapcsolással kéz a kézben jár a függöny behúzása is, hiszen az addig csak be-bepillantó rovarok szabályosan betódulnak a nyitott ablakon, ha lámpafényt látnak.

Érdekes módon azonban csak a különböző mesterséges fények vannak rájuk ilyen hatással, a nap és a hold nem. Ennek oka, hogy az élőlények – így az emberek is – az idők során ezt a két égitestet használták tájékozódásra, így segítve a túlélésüket. A rovarokkal sincs ez másként, ezért a fényt – legyen az természetes vagy mesterséges – jó, biztonságos dolognak tartják, így ha sötét van, elkezdenek felé repülni. Ez vesztükre akkor is így van,

Idézőjel ikon

ha fénycsapdát helyezünk ki, hiszen nem tudják megkülönböztetni egymástól a különböző fényforrásokat.

A rovarokat valójában egyfajta csapdába csalja a mesterséges fény
Fotó: Leonid Eremeychuk

Rovarok a lámpafényben

A rovaroknak a természetes fény tehát biztonságot ad, és hajlamosak összekeverni a mesterséges fénnyel, ami viszont megzavarja őket. Ezt a londoni Imperial College szakemberei fedezték fel, amikor is az éjszaka sötétjében nagysebességű kamerával filmeztek rovarokat, melynek segítségével nyomon követhették, hogy hogyan mozognak a különböző fényforrások körül. Kiderült, hogy a mesterséges fény csapda a rovaroknak, ám nemcsak amiatt, mert felé repülnek – ami egy fénycsapda esetében végzetes lehet – hanem azért is, mert a fény megzavarja az agyuknak azt a részét, ami segíti őket a repülésben.

A kutatás repülő alanyai ugyanis ekképp viselkedtek fény hatására:

  • amikor a fény felett repültek, fejjel lefelé fordultak, amely miatt a földre estek;
  • ha a fény alatt haladtak el, hurokban repülnek, és ha túl meredek volt a repülési szög, szintén leestek;
  • ha oldalról közelítették meg a fényeket, körözni kezdtek körülötte.

Mivel a rovarok a legtöbb esetben idővel lezuhantak, a tudósok vizsgálták a testtartásukat, amelyből kiderült, hogy bárhogyan is repültek a fény felé, mindenképpen háttal voltak a fényforrásnak. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a fény az úgynevezett háti fényválaszt váltja ki a rovaroknál. Ez gondoskodik arról, hogy a rovarok – és néhány halfajta – rájöjjön, hogy merre van a felfelé út. Mivel azonban a mesterséges fény nem túl nagy – gondoljunk csak egy lámpaburára vagy egy LED-izzóra – a repülő ízeltlábúak összezavarodnak.

A házilegyek esetében megfigyelték, hogy hajlamosak követni egymást, ezért ha egy légy elindul a fény felé, a többi követi. A közönséges legyek az UV-A tartományba eső fényforrást szeretik a legjobban. Ez az a típusú sugárzás, amely hatására megindul a bőrön a barnulás, és rendkívül mélyre hatol a szemben. Jellemzően a fénycsapdák is UV-A tartományba eső fényforrások, amelyek – a legyek által kedvelt tulajdonságainak hála – maximalizálják az áldozatai számát.

A rovarok a mesterséges fényt természetesnek hiszik, nem számítva arra, hogy milyen kellemetlen számukra
Fotó: brunorbs

A mesterséges fény hatása a rovarokra

Bár az már tisztázódott, hogy a bogarak nem reagálnak jól a mesterséges fényre, hosszabb távon ennek az élővilágra is lehet hatása. A kutatók szerint ugyanis a mesterséges fények olyannyira károsak a rovarok számára, hogy elképzelhető, hogy bizonyos fajok populációja radikális csökkenésbe kezd a jövőben. A tudósok remélik, hogy megértve a fény rovarokra gyakorolt hatását, idővel megtalálják a módját annak, hogy a fényforrások ne zavarhassák össze őket, így megakadályozva, hogy különböző rovarvarok jelentős csökkenésbe kezdjenek, vagy legrosszabb esetben a kihalás szélére jussanak.

Ha érdekel, hogy hogyan űzheted el a különböző rovarokat az otthonodból természetes módon, erről szóló cikkünkben találhatsz rá válaszokat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.