Centiméter, kilogramm, Celsius-fok… a hétköznapok során használt mértékegységeket mindenki jól ismeri. De vajon a kevésbé ismert mértékegységekkel is képben vagy? Tudod, minek a mérésére használjuk az ohmot vagy épp a csomót? Kvízünkben igazi tudományos kihívással nézhetsz szembe!
Legyen szó nyári vagy téli estéről, feltűnő, hogy a rovarok előszeretettel válnak nem kívánt vendéggé az otthonunkban, ha felkapcsoljuk a lámpákat. Nem véletlen, hogy van olyan rovarcsapda, ami kifejezetten a fénnyel csalja oda áldozatait. Mégis mi olyan vonzó számukra a lámpafényben?
Magyarország több Nobel-díjast és komplett tudományágakat is átformáló tudósokat, szakembereket adott és ad a világnak. Csakhogy az utóbbi évtizedekben a természettudományok iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebb a reál tantárggyal foglalkozó tanár. Így félő, hogy elveszítjük ezt az előnyt – ráadásul még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, a tudományos karrier nem nőknek való.
Mai értelmében véve a tudós kifejezés tudománnyal foglalkozó személyt jelent, olyasvalakit, aki egy adott tudományterületen jól képzett, művelt és járatos, képes új megoldásokat kidolgozni. De vajon kit tekinthetünk a világtörténelem első modern értelemben vett tudósának?
A kutya testét pedig valóban el is öntötte. Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Ivan Pavlov a feltételes reflex és a klasszikus kondicionálás jelenségének felfedezőjeként, a viselkedéskutatás atyjaként írta be magát a tudomány történetébe. Az utókor emlékezetében főként híres kísérlete kapcsán él, melyben kutyákat tanított meg arra, hogy mielőtt ételt kapnak, megszólal egy csengő. Egy bizonyos idő után az állatok nyálelválasztása már az étel megjelenése előtt, a csengő hangjára megindult.
Természettudományos Élményközpont Balassagyarmaton
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Herman Ottó már kisgyerekként is rajongott a természetért, felfedezőkedvének semmi sem jelenthetett akadályt.
Ma ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Magyarország leghíresebb geológusa, Juhász Árpád.
