Ebben az országrészben visz el a magyarok fizetéséből a legtöbbet a bevásárlás

Olvasási idő kb. 2 perc

A legtöbb helyen a fizetésük harmadát költik bevásárlásra a magyarok, de van olyan vármegye, ahol a kapott pénzük fele megy el élelmiszerre.

Félmillió forintnál is többet költöttek bevásárlásra Budapesten az első negyedév három hónapjára jutó több mint 1,5 millió forintos átlagos nettó fizetésből – írta meg az Mfor a Buksza adataira hivatkozva. Az országos összesítésből az is kiderül, hogy ebben az időszakban hol mekkora volt az átlagfizetés, és ebből mennyit költöttek el a magyarok a boltokban. 

Más-más összegeket visz el a fizetésből a bevásárlás

A vármegyei összehasonlításokból jól lászik, hogy Békésben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a negyedévben 909-966 ezer forintos fizetésekből gazdálkodtak, ebből az összegéből 311-345 ezer forintot vittek el a vásárlások. 

A fizetések jelentős részét bevásárlásra költik a magyarok
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Zalában majdnem a fizetések fele megy el

Győr-Moson-Sopron vármegyében 460 ezer forintot költöttek a boltokban az emberek, még 885 ezer maradt náluk a három hónapban. A negyedévi költések száma meghaladta még a négyszázezret Komárom-Esztergomban (402 ezer forint), Fejérben (410 ezer forint), Veszprém (406 ezer forint), Vas (419 ezer forint) és Pest vármegyékben (447 ezer forint).

Idézőjel ikon

Ezeken a területeken 689-834 ezer forint közötti összeg maradt a lakosságnál a bevásárlások után.

Zala nem teljesített túl jól, arányaiban az itt lakóknak ugyanis nagyon sok pénzét emészti fel a bevásárlás: az idei első negyedév adatai szerint 432 ezer forintot hagynak a boltokban, és 571 ezer forint marad náluk.

Hevesben 396 ezer forint megy el bevásárlásra, Tolnában 392, Hajdú-Biharban 369, Bács-Kiskunban 382, Csongrád-Csanádban 392, Baranyában 378, Jász-Nagy-Szolnok vármegyében 370, Somogyban 381, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 338 ezer forintot költenek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?