Meglepő adatok: ennyi borravalót adnak a magyarok

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Átalakultak a hazai fizetési szokások, egyre több számlát egyenlítünk ki bankkártyával készpénz helyett. Az éttermekben és a szolgáltatóknál ez a borravalók összegében is változást hozott.

A digitális fizetés és a számlába beépített szervizdíj terjedésével folyamatosan átalakul a borravaló intézménye is. A HelloPay, az egyik legelterjedtebb hazai fizetési rendszer kutatása szerint megoszlik a magyarok véleménye arról, mikor, milyen körülmények között és hogyan is illik borravalót adni. 

Különösen a vendéglátóipari dolgozók számára kardinális kérdés a borravaló, hiszen ott ez komoly keresetkiegészítést jelenthet. De adhatunk borravalót a postásnak, a fodrásznak, a kozmetikusnak vagy a benzinkutasnak is. 

Már nem így adjuk a borravalót
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Adunk még borravalót?

A HelloPay sajtóközleménye reprezentatív kutatási eredményeikről beszámolva arról ír, hogy megoszlanak a vélemények a magyar felnőtt lakosság körében a borravaló kérdéséről. A megkérdezettek negyede mindig, 13 százalékuk viszont sosem ad borravalót, és a fiatalabb generációk is egyre öntudatosabbak a kiszolgálás díjazását illetően.

A 18-65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre, melyek között az éttermek (49%) és a cukrászdák, kávézók (44%) a legnépszerűbbek – derült ki a HelloPay kutatásából. Koncertre minden negyedik, fesztiválra minden ötödik, zenés szórakozóhelyre és sportrendezvényre körülbelül minden tizedik válaszadójuk jár. Ez a fajta kikapcsolódás leginkább a legfiatalabb felnőtt csoportra, a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre és a központi régióban élőkre jellemző.

A lakosság elképzelései és szokásai igencsak megoszlanak arról, hogy mikor és mennyit érdemes otthagyni a személyzetnek. Minden negyedik megkérdezett mindig és szívesen ad borravalót bárhol, ha elégedett a szolgáltatással. A válaszadók ötödét a megszokás vezérli, és minden harmadik ugyan szokásalapon dönt, de csak akkor ad, ha elégedett is a szolgáltatással.  13 százalékuk egyáltalán nem jattol, tizedük pedig az aktuális hangulata alapján dönt. A kiszolgálásért járó extra pénzt elsősorban az éttermi felszolgálóknak tartogatják a felmérésben részt vevő magyarok, de a futárok munkáját is egyre többen méltányolják extra pénzzel.

Szervizdíj mellé is jár a borravaló?

A kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy függ-e a jattolási kedv és mérték a szervizdíjtól. Mint kiderült, akkor, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10%-os összegű borravalót ad, szervizdíj mellett pedig átlagosan 6%-ot. Érdekes módon a 18-29 évesek megfontoltabbak ebben a tekintetben, mint a többi korosztály. 

A szervizdíj azonban nem csak kortól függ, területi eltérések is akadnak : az Egyesült Államokban például szinte kötelező 20-25 százalékot hozzácsapni a számlához, Európa nagy részén viszont már a 10 százalék körüli borravaló is nagyvonalúnak számít.

Ausztriában általánosan 10-12 százalékot illik adni, ugyanígy Szlovákiában is, ahol jellemzően nem számítanak fel szervizdíjat a vendéglátóipari egységekben. A szlovénoknál azonban kevésbé jellemző a jattolás vidéken, inkább a nagyobb városokban és turisztikai célpontokban fizetnek pluszt a kiszolgálásért, míg az olaszok és a görögök belekalkulálják a szervizdíjat a végösszegbe.

Így fizetünk

Ma már a legtöbb tranzakciót kártyával fizetjük ki, 70 százalékban nyúlunk a digitális tárcánkhoz akár bankkártya, akár egyéb eszköz segítségével.  A papírpénzhez a keleti országrészben élők ragaszkodnak leginkább, míg a mobiltelefonos fizetés pedig a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb: ebben a korosztályban szinte minden második megkérdezett él ezzel a lehetőséggel.

Minden harmadik válaszadó a felszolgálót vagy a szolgáltatót kéri meg, hogy adja hozzá a számlához az extra díjat, 16 százalékuk – jellemzően a fiatalabbak, akik már ezen fizetési módokon szocializálódtak – saját maga írja be a terminálba a pincérnek szánt összeget. 

A digitális borravaló fogalmát minden második megkérdezett ismeri, a negyedük pedig élt is a lehetőséggel, és nem fél attól, vajon a pincér hozzájut-e a jatthoz. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.