Ha ennél kevesebbet keresel, a magyar átlag alatt van a béred

Olvasási idő kb. 2 perc

Kiderült, mennyi volt 2024 elején a nettó átlagkereset: kedvezmények nélkül 402 600, azok figyelembevételével 417 100 forint volt februárban az átlagos fizetés összege.

Ez 13,8 százalékos emelkedést jelentett a 2023 februári összeghez képest a KSH adatai szerint. 

A fent említett nettó összegeket 605 400 forintos bruttó bérből lehetett elérni. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke pedig 340 700 forint.

A gondtalan mindennapokhoz 600 ezres fizetés kellene a magyarok szerint - az átlag ennél alacsonyabb
Fotó: martin-dm / Getty Images Hungary

Ez azt is jelenti, hogy az átlagbért hazavivő magyarok elégedettek lehetnek az életszínvonallal, amelyet ebből megengedhetnek maguknak, legalábbis egy nemrég végzett kutatás eredménye ebbe az irányba mutat. Amint arról a Díványon is beszámoltunk, egy kutatásban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a magyarok arról, milyen összegből lehet szűkösen vagy gondtalanul megélni, illetve arra is, hogy mit gondolnak, mi az a havi bevétel, amely átlagos szintű megélhetést biztosít némi megtakarítással.

Mint a válaszokból kiderült, 250 ezres havi bevétel még csak a szűkös megélhetés kategóriája:

aki ennyit keres, annak az alapvető életfenntartásra el is megy minden pénze a válaszadók szerint, akik úgy vélték, a gondtalan élet havi 600 ezres bevételtől kezdődik. Az átlagos szinthez 350 ezer forintot tartottak szükségesnek - amint az a KSH legújabb adataiból látható, az átlagbér ennél kedvezmények nélkül nagyságrendileg 50 ezer forinttal magasabb, így hát aki eléri azt, annak valószínűsíthetően nem jelent napi szintű gondot a megélhetés.

Erre elég az átlagfizetés ma

Szakértők szerint is nagyságrendileg havi 340 ezer forint kell a megélhetéshez. 

Idézőjel ikon

Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az áremelkedések az élet sok terén nyomják rá bélyegüket mindennapjainkra.

Amint arról a Dívány is rendszeresen ír, az üzemanyagárak folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, a kenyér árában sem lehet csökkenésre számítani – sőt, az ezerforintos rémálomhatárt is elérheti az egyszerűbb, nem kézműves veknik kilónkénti fogyasztói ára. Az inflációkövető díjkorrekciók és egyéb költségemelések következtében is drágul az élet, amit akkor is könnyű észrevenni, ha összehasonlítjuk egy átlagos nagybevásárlásunk árát azzal az összeggel, amit egy vagy két éve fizettünk a nagyáruházakban. Könnyen lehet tehát, hogy a fizetés, amiből ma még kényelmesen ki lehet jönni hónapról hónapra, később már nem biztosít annyira gondtalan mindennapokat, mint jelenleg. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?