Borzasztóan bánnak jelszavaikkal a magyarok: két főbűn érint tömegeket

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyarok háromnegyede szerint időnként meg kellene változtatnunk az internetes felületeken használt jelszavainkat, saját tanácsukat azonban még ők sem feltétlenül fogadják meg. A lakosság harmada nem szokta módosítani jelszavait a legfrissebb adatok szerint.

A soha nem változtatott jelszó mellett egy másik komoly hibát is sokan elkövetnek, ez pedig nem más, mint hogy karakterről karakterre megegyező jelszavakat használnak az összes internetes felületen. Nem nehéz megérteni, ez a gyakorlat miért kontraproduktív: ha valahol kiszivárog jelszavuk, azzal minden általuk használt felületre be lehet már jutni.

Az OTP Mobil készítette a felmérést, amely szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, az évi egy jelszócsere elegendő, 17, illetve 18 százaléka a félévente, valamint negyedévente frissített jelszavakban hisz. 12 százalék meglehetősen tudtatos magatartásról árulkodó módon azt gondolja, minden egyes hónapban módosítani szükséges a jelszavakon.

A kétfaktoros hitelesítés használata jó jelszóerősítő gyakorlat
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A magyarok 14 százaléka viszont ha egyszer kitalált egy jelszót, ahhoz ragaszkodik, és soha nem változtatja meg azt.

Érdekesség, hogy az online térben legaktívabb, 18-39 éves korosztályon belül kiemelkedően magas azok aránya, akik sosem bajlódnak jelszócserével: 37 százalék vallott így. 

Külön rákérdeztek az internetes vásárláshoz használt felületek és a jelszavak kapcsolatára is. Az interneten vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési kódot használja, mindössze 7 százalék változtatja meg azt legalább bizonyos időközönként. 

16 százalék mondhatja el magáról azt, hogy ahány felületen aktív, annyi jelszóval rendelkezik.

Az erős, jó jelszóval kapcsolatos ismeretek terén elméletben jól állunk: a lakosság fele szerint fontos a 12 karakterből álló, speciális karatert, számot, kis- és nagybetűt is tartalmazó jelszó használata. Mindössze 10 százalék vallott arról, hogy könnyen kikövetkeztethető jelszót választ. A magyarok negyede jelszószéfet is használ - 23 százalék ugyanakkor nem tudja, hogy mit takar ez a kifejezés. 

A biztonságos jelszavakat szakértők szerint a következők jellemzik:

  • egyedi és erős
  • nehezen kikövetkeztethető, akár jelszógenerátor alkotta
  • nem újrafelhasznált, más felületen még nem volt hozzád köthető
  • legalább negyedévente cserélt
  • kétfaktoros hitelesítés is kapcsolódik hozzá
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.