Rálőttek egy magyar postásra, egyre veszélyesebb ez a munka

Olvasási idő kb. 1 perc

Egyre többször támadják meg a postásokat, ezért a Magyar Posta most megerősíti a dolgozói védelmét.

A legnagyobb veszély a kézbesítőkre leselkedik.

Gumilövedékkel lőttek egy autóból egy szolnoki postásra idén februárban – ez volt az egyik legdurvább kézbesítő elleni támadás a közelmúltban. Mint azt az MTI megírta, tavaly több mint 70 erőszakos eset és fenyegetés érte a postásokat, közülük is a leginkább a kézbesítőkre leselkedik a legnagyobb veszély. A Magyar Posta ezért most bekeményít: miután nagyobb biztonsági kockázattal számol a nagy összegű készpénzfizetések idején,

Idézőjel ikon

több intézkedést is bevezetett, emellett bűnmegelőzési kommunikációs kampányt is indít.

A cég rendszeresen tréningezi a munkatársait, hogy felkészítse őket a konfliktusos helyzetekre, de segélyhívó készüléket, valamint olyan GPS-helymeghatározót is kapnak, amely jelzi az aktuális tartózkodási helyüket.

A posta most még több eszközzel igyekszik megvédeni a munkatársait a támadásoktól
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A védelembe a rendőrség járőrei és a polgárőrök is bekapcsolódnak a kiemelt kockázatú időszakokban: figyelik a kézbesítőket és a posták környékét. A cég hangsúlyozza, hogy miután a kézbesítők is közfeladatot ellátó személyek, ezért a támadóik szigorú büntetésre számíthatnak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.