Sokak szerint két évtizedre visszanyúló probléma, hogy a nyugdíjasok időskori jövedelme között nagy az aránytalanság. Szakértők úgy vélik, ezen egyszerűen lehetne változtatni.
A nyugdíjszakértő szerint a nettó nyugdíj igazi hungarikum, és hiába nem kell az érintetteknek adózniuk, mégis jobban járnánk, ha bruttósítanák az összeget.
Sajátosan alakult ki a rendszerváltást követően az 1997. évi LXXXI., azaz a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló törvény. Az akkor megalkotott jogszabály ugyanis az 1988. január 1. utáni jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításához.
Bruttósítani kellene a nyugdíjat a magasabb összeghez
Miután kiderült, hogy azok, akik 1988-at megelőzően magasabb jövedelemmel bírtak, mint a rendszerváltás után, egyértelműen nem jártak jól nyugdíjas éveikre, korábbi cikkében a 24.hu nyugdíjszakértővel járt utána a kérdésnek.
A lap által megkérdezett Farkas András nyugdíjszakértő akkor azt mondta, mint minden törvény esetén, itt is kellett egy határvonalat húzni, és a manapság nyugdíjaskorba lépők esetén a nyolcvanas évekbeli fizetések már nem esnek akkora súllyal latba az időskori jövedelem összegének megállapításakor.
Akik például az idén mennek nyugdíjba, azok 1988-ban 30 évesek lehettek, karrierjük elején járhattak – jó eséllyel nekik inkább kedvező, hogy az 1988 előtti kereseteket nem kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Néhány év múlva pedig már ténylegesen a teljes életpálya-átlagkereset bele fog számítani a nyugdíjba, ha így maradnak a szabályok.
Így számolják a nyugdíj összegét
A nyugdíj jelenlegi nettó összegének alapja az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett nyugdíjjárulék – ma már társadalombiztosítási járulék – évente, az aktuális szabályok szerint járuléktalanított, majd adótlanított összegének valorizációs szorzóval növelt, az adott időszakban a biztosítási ellátásban töltött napokkal elosztott összege. A bonyolultnak tűnő számításokat azonban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kalkulátora elvégzi helyettünk.
Mivel a számításokba a nem, az életkor, az aktív állományban töltött évek, a gyermekek száma és a velük otthon töltött idő is beleszólhat, Farkas András szerint a kérdés sokkal komplexebb, mint gondolnánk. Mint mondta, a jelenlegi, egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó okozta nagy eltérések később komoly méltánytalanságokat okozhatnak, ami nemcsak a bérek, hanem a nyugdíj esetében is előnytelenebb helyzetbe hozza az alacsonyabb keresetűeket.
A kereset nem csak az aktív években okoz különbséget az életszínvonalban
A szakértő szerint az összes többi európai országban bevett gyakorlat, a havi bruttó keresetek alapján számított bruttó nyugdíj jelenthetne az aránytalan összegű időskori járadékok megszüntetésére megoldást, ugyanis akkor a nyugdíj nettó összegét az határozná meg, hogy milyen kedvezményes adó- és járulékterheket alkalmaznának rá. Más országokban általában egészségbiztosítási járulékot, illetve hosszú távú ápolási járulékot szednek a nyugdíjasoktól, hiszen ők azok, akik az ápolással kapcsolatban leginkább érintettek. A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy volt már szándék hasonlóra Magyarországon is, azonban végül nem történt meg.
A téma most a Nyugdíjszerviz című műsorban került újra terítékre. Itt Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy szervezetük is szorgalmazza a bruttó nyugdíjak bevezetését, mert e nélkül számos adókedvezménytől is elesnek az időskorúak. Egyre gyakoribb például, hogy nyugdíjaskorúak kiskorú gyermeket nevelnek, ami után személyi jövedelemadó (szja-) kedvezmény járna, vagy olyan biztosítással rendelkeznek, ami után visszaigényelhetnének szja-t. Karácsony Mihály úgy vélte, kellene venni egy nagy levegőt, és Magyarországon is bruttósítani a nyugdíjakat. Válaszában Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter ugyan elfogadta az elhangzott érveket, de arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen átállás rendkívül sok technikai munkával és feladattal járna, aminek a feltételeit ő most nem látja, ezért nem kezdene bele egy ilyen átalakításba.
