Szabadítsd fel a gondolkodásod a híres hat kalap módszerrel!

Egy máltai pszichológus milliók gondolkodását „takarította ki”, kreativitását szabadította fel. Úgy van hatással ma is fontos döntéshozatali folyamatokra, hogy a legtöbben talán nem is tudják, hogy a gondolkodásmód, amit követnek egy kis, földközi-tengeri szigetről származik.

Ha az elmúlt pár évtizedben volt szerencséd céges tréningeken részt venni, különösen, ha azok a hatékony problémamegoldásról szóltak, akkor valószínűleg találkoztál Edward de Bono gondolataival – de azt nem biztos, hogy tudtad, hogy a professzor Máltán született. Munkahelyi megbeszéléseken, ötleteléseken gyakran hallani a vezetők szájából, hogy most ebben (például az ötletelő, kreatív) kalapban ülök, most átveszem a másik kalapomat – miközben valószínűleg nem is ismerik a „kalapozás” gondolat forrását.

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.

A 2005-ben még közgazdasági Nobel-díjra is jelölt Edward de Bono 57 könyvet írt (jól láthatóan kifogyhatatlanná tette saját kreatív energiáit), amiket 34 nyelvre fordítottak le. Fő célja az volt, hogy pozitív, termékeny irányba változtassa a gondolkodásunkat, módszereivel segítse és hatékonyabbá tegye a döntési folyamatokat. Gondolatait országok kormányai, nagyvállalatok vezetői, különböző csoportok, családok vették át.

A magyarul is megjelent A csodálatos elme című könyve arra fókuszál, hogy mivel tehetjük vonzóbbá, érdekesebbé gondolkodásmódunkat. Hogyan tudunk úgy új és hasznos ötleteket kicsiholni magunkból, hogy mások letorkolása vagy egóink harca helyett egymást segítve szülessenek jó gondolatok beszélgetéseinkből.

Párhuzamos gondolkodás

Legismertebb fogalma a párhuzamos gondolkodás, ami az évezredek óta megszokott érvelést és vitát hivatott helyettesíteni. De Bono azt mondja, az a baj a vitával, hogy az elsején mindkét fél elfoglalja a maga álláspontját, és a megbeszélés nem arról szól, hogy mélységében és minden vetületében feltárják a problémát, hanem hogy bebizonyítsák, nekik van igazuk, a másik fél pedig téved, illetve hülyeségeket beszél. Jó példa erre a bírósági tárgyalás, ahol az ügyész nyilvánvalóan nem fog hosszan belemenni olyan tények fejtegetésébe, amelyek a védelemnek kedveznek, ugyanígy a védelem is elsiklik majd a másik félnek hasznos részletek felett. Így a helyzetet a maga teljességében nem tárják fel a tárgyaláson, hanem mindenki a saját igazát hangoztatja.

Edward de Bono
Edward de BonoFotó: Edward de Bono Wikimedia

A máltai pszichológus ellenben azt javasolja, hogy szakítsunk ezzel az adok-kapok játékkal, és a közös gondolkodási, döntéshozatali folyamatokban vezessük be az együttműködő, ugyanakkor a helyzetet az elképzelhető legtöbb szempontból megvizsgáló közös gondolkodás módszerét. Ez segít abban, hogy csökkentse az elvakultságunkat, vagyis ne csak azt vegyük számításba, ami a mi malmunkra hajtja a vizet. Emellett pedig megteremti a lehetőséget arra, hogy igazán új, innovatív ötletek is megjelenjenek.

Nézőpontjaink nem tudnak találkozni

Ha többen vitatunk meg egy problémát, az olyan, mintha egy négyzet alapú ház más-más oldalán állnánk: mind ugyanazt a házat nézzük, de egyikünk sem ugyanazt látja, mint a másik. Ezért aztán szükségképpen elbeszélünk egymás mellett, gondolataink nehezen találkoznak. A helyzeten az sem segít, ha rávesszük magunkat, hogy továbbsétáljunk és átnézzünk a beszélgetőtársunk oldalára, mert mire felfogjuk azt, hogy ő eddig mit látott, addigra már ő is továbbment a harmadik oldalhoz.

A hat gondolkodó kalap

De Bono megoldásának alkalmazásához szükség van nyitottságra és némi játékosságra, de hát végül is arra találta ki, hogy a kreativitást ösztönözze. Kreativitás pedig nem látogat el nyitottságot nélkülöző emberekhez. Azt mondja, egy helyzet, probléma számos aspektusból vizsgálható. Ezek közül a hat legfontosabb:

  • Tények (fehér kalap)
  • Érzések (piros kalap)
  • Ellenvetések (fekete kalap)
  • Előnyök (sárga kalap)
  • Kreativitás (zöld kalap)
  • Folyamat (kék kalap)

Egy csoportos megbeszélésen könnyen kialakulnak a különböző szerepek (én vagyok a lelkes, én meg az ördög ügyvédje), amikbe a viselőik beleszorulnak, és mindig azt játsszák. Ha viszont egy csoport követi a hat gondolkodó kalap módszerét, akkor kényszerítve vannak, hogy mindenki minden szempontról nyilatkozzon, mégpedig együtt, nem egymás ellen érvelve. Tehát először az egész társaság a kék kalapot veszi fel mondjuk, utána pedig mindenkin a fehér kalap lesz. A probléma jellegéből fakadóan többféleképp lehet hatékony a kalapok sorrendje, itt egy lehetséges forgatókönyvet is elolvashatsz.

Mitől működik?

A módszer sok esetben drasztikusan lerövidíti a döntési folyamatokat, és jobb, átgondoltabb, a valósághoz jobban kapcsolódó döntésekhez vezet. Hogy miért? Mert a kalapokkal jelzett területen lévő dolgok mind fontosak ahhoz, hogy lássuk, egy megoldás működőképes-e vagy sem. Egy szokványos megbeszélésen ezek általában random szoktak előjönni, és az egyéni vérmérséklettől vagy hangulattól függően többet meg sem említünk, vagy be sem engedjük a tudatunkba. Ezzel a módszerrel azonban strukturáltan rajzoljuk meg az adott dolog „mentális térképét”, hamar tisztába kerülünk az összes fontos és kevéssé fontos szemponttal.

A most 86 éves de Bonónak még egy csomó más javaslata is volt, és általában mindegyik arra keresi a választ, hogy hogyan bonthatjuk le a közöttünk és a gondolkodásunkban lévő akadályokat. Írt egy könyvet például egy új kódrendszerről – merthogy csomó fontos dologra nincs szavunk, ezeket alkotta meg, hogy jobban érthessük egymást.

Persze neki is elszalad néha a fantáziája, vannak egészen vad ötletei is. Az viszont biztos, hogy az együtt gondolkodásunk hatékonyságához sokat tett hozzá, és a neve örökké fennmarad – hiszen még egy kisbolygót is elneveztek róla (2451 Edbono).

Mustra