Az unalom nem csupán kellemetlen érzés: ha hosszabb távon fennáll, csökkenti a motivációnkat, és rontja azt az élményt, amit a mindennapi tevékenységek és feladatok nyújthatnának.
Amikor egy-egy munka – legyen az adatbeviteli feladat, házimunka vagy akár hivatalos papírok rendezése – unalmassá válik, sokszor hajlamosak vagyunk félretenni, halogatni vagy abbahagyni, majd újrakezdeni. Van azonban néhány praktika, amely segíthet az unalom elűzésében.
Fókuszált feladatrészek az unalom ellen
Az első lépés: válassz ki egyetlen, apró elemet az egész folyamatból, amelyet tudatosan fejleszthetsz. Ha például rendszeresen táblázatokkal dolgozol, fókuszálj arra, hogy minden alkalommal egyértelműbb, letisztultabb struktúrát hozz létre – mintha egyetlen komponensen javítanál.
Ebben a hangulatban egy korábban unalmas rész új kihívássá válhat. Ahelyett, hogy azt néznéd, „mennyi van még hátra”, inkább azt kövesd nyomon, hol tudod a gördülékenységet fokozni.
Az önostorozás nem teszi élvezhetővé a feladatot
Végezd el az adott feladatot úgy, hogy közben mellőzöd azokat a belső monológokat, amelyek nem segítik a haladást – a „mindig túl lassan dolgozom” vagy „ez sosem lesz jó” jellegű gondolatokat.
Amikor észreveszed, hogy a belső kritikád elszabadul, emlékeztesd magad: csak az adott lépésre koncentrálsz, nem azon aggódsz, mit szólnak mások. Így a feladat nem válik önmagában stresszforrássá.
Gondolkodj nagyban
Meglepő lehet, de sokan akkor érzik kevésbé monotonnak ugyanazt a tevékenységet, ha úgy tekintenek rá, hogy az nem csupán „elvégzendő feladat”, hanem a rendszer létrehozásának része.
Ha nem pusztán kitakarítod a konyhát, hanem azt gondolod: „most olyan rendet vezetek be, amit könnyű fenntartani,”, akkor a gondolkodás módja máris más. Az ismétlődő feladatok – mint a takarítás, nyilvántartás vezetése vagy egy napi jelentés – akkor válhatnak izgalmasabbá, ha nem csupán elvégzed azokat, hanem magad számára optimalizálod.
Társaság az unalom ellen
Ha van rá lehetőség, ne végezd egyedül az unalmas feladatokat. A „társas munka” élménye – akár csak valaki mellett ülni ugyanazzal a feladattal – önmagában motiváló lehet.
A közös jelenlét energiát ad, támogat és csökkenti azt az érzést, hogy egyedül vagy a feladat előtt. A közösen elvégzendő „nem szeretem” feladat, az, hogy a másik is unatkozik, vagy pusztán a jelenléte segít, hogy van kihez szólni? Igazából mindegy, a fő, hogy az unalom elszáll.
Jutalmazd magad!
Ne csak akkor jutalmazd meg az eredményt, amikor a feladat végéhez érsz.
Jelölj ki részcélokat és azokat jutalmazd magadnak – egy kis szünettel, egy jó teával – bármivel, ami neked örömöt jelent. Ezek a kis jutalmazások folyamatosan erősítik azt az érzést, hogy nem csak a végeredmény számít, hanem maga a folyamat is értékes lehet.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mi lehet még gond egy munkahelyen az unalom mellett.
