Miért van olyan sok macskának fehér mancsa?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Miközben a gazdik által gyakran csak zokniként emlegetett fehér mancsok a házi macskánál kifejezetten gyakorinak számítanak, addig vadon élő rokonaira éppen az ellenkezője az igaz. Mi lehet a jelenség oka?

A Live Sicence szerint a fehér zokni története 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor az emberek és a macskák rájöttek, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző lehet, ha összekötik az életüket és a továbbiakban inkább együtt próbálnak boldogulni. Végül ez a háziasítási folyamat vezetett a világos mancsok, illetve a manapság is jellemző szőrminták kialakulásához – mondta el a lap kérdésére Leslie Lyons, a Missouri Egyetem Állatorvostudományi karának professzora.

A rágcsálóknak is benne volt a keze

Miután az ember letelepedett és gazdálkodni kezdett, megindult a gabonaraktárak építése és egyre több hulladék keletkezett, ami kellemetlen mellékhatással járt: tömegével vonzotta a rágcsálókat. Ahogy azonban a macska is bekerült a képbe, létrejött a fajok közötti együttműködés, amely (a rágcsálókat leszámítva) mindenki számára kedvezőbb feltételeket teremtett. Az embernek kevesebb kártevővel kellett megküzdenie, a macska pedig folyamatos táplálék-utánpótláshoz jutott.

Nem véletlenül fehér a mancsa
Fotó: dima_sidelnikov / Getty Images Hungary

Genetikai mutációként indult

A házi macska őse, az Afrikában és Eurázsiában őshonos, de Európában is előforduló vadmacska kölyökként maga is prédává válhat, felnőttként pedig lopakodó ragadozóként kutat zsákmány után, bundája ezért olyan mintázatot kapott, melynek segítségével túlélési esélyeit jelentősen megnövelve képes beleolvadni környezetébe a vadonban. De nem minden esetben! A genetikai mutációk eredményeként néha ugyanis előfordul, hogy olyan egyedek születnek, melyek kilógnak a sorból. Innen eredhet a zokniszerű fehér mancs is.

Fehér mancs = menő

A szakember szerint nem lehet tudni, hogy a korai gazdik milyen szempontok alapján választották ki kedvenceiket, de valószínűnek látszik, hogy pont az tetszett meg nekik, ami a vadonban hátránynak számított volna: az álcázó bundától elütő fehér mintázatok. „Imádom, hogy ennek a cicának fehér a mancsa! Gondoskodom róla, hogy megmaradjon” – járhatott a fejükben. A döntésnél ugyanakkor fontos szerepe lehetett annak is, hogy a kiszemelt macska kellően nyugodt legyen, és jól tolerálja az ember társaságát. Habár a viselkedési formák és a szőrzet színe között nem lehet közvetlen összefüggést találni, mégis úgy tűnik, hogy a kutatók számára egyelőre ismeretlen okból a jellegzetes fehér foltok a legszelídebb egyedekhez voltak köthetők, így végül ezek is szaporodtak el.

Egészen korán eldől

A professzor arról is beszélt, hogy a macska mintázata embriókorában alakul ki. Az embrió fejlődése során a szőrzet színét adó sejtek a macska hátától indulva elkezdenek körbevándorolni a teste körül, és ha elég messzire jutnak ahhoz, hogy túloldalt találkozzanak, akkor egyszínű macska fog születni. Ha viszont nem érik el egymást, akkor az állat – nemcsak a mancsánál, hanem gyakran a pofájánál, a mellkasánál és a hasánál is – fehér foltokkal jöhet világra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.

Édes otthon

Milliókat bukhat, aki így hirdeti meg az ingatlanát – figyelmeztet az ingatlanszakértő

Az ingatlaneladás egyszerű – gondolják sokan. Felkerül néhány fotó a hirdetési oldalra, megjelennek az érdeklődők, majd jön a tökéletes vevő. A valóságban azonban rengeteg apróságon elcsúszhat az üzlet. Elég egy rosszul belőtt ár, egy gyenge hirdetés, egy későn kiderülő rejtett hiba, de az is előfordulhat, hogy maga a tulajdonos mutatja be rosszul a saját otthonát.