A kutyák vagy a macskák okosabbak? Ezt mondja a tudomány!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az intelligencia kérdésében parázs vita folyik a kutya- és macskatartók között.

A gazdik talán kissé elfogultak kedvencük intelligenciáját illetően, hiszen mindenki szereti azt gondolni, hogy az ő kutyája/macskája a legokosabb a világon. De vajon milyen álláspontot képvisel a tudomány a régóta húzódó vitában? Úgy tűnik, a válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokan szeretnék.

Mérhető egyáltalán az állati intelligencia?

„A kutatók nem önmagában az állatok intelligenciát, hanem a kognitív funkciók különböző aspektusait vizsgálják” – szögezte le a Live Sicence kérdésére Alexandra Horowitz, a New York-i Barnard College tudományos munkatársa, aki megkérdőjelezi, hogy van-e értelme összehasonlítani az egyes fajok intelligenciáját.

Ha leegyszerűsítjük, akkor azt lehet mondani, hogy a macskák okosabbak a macskákat érintő dolgokban, a kutyák pedig okosabbak a kutyákat érintő dolgokban.

Ugyanilyen állásponton van Brian Hare, a Duke Egyetem evolúciósantropológia-professzora is. „Azt kérdezni, hogy a kutya okosabb-e a macskánál, az nagyjából olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy a kalapács jobb szerszám-e, mint a csavarhúzó. A válasz attól is függ, hogy milyen célra szánták.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok viselkedését elemző kutatók ne próbálták volna megmérni a kutyák és macskák intelligenciáját, pontosabban azokat a kognitív képességeket, amelyek túlmutatnak a létfenntartáson. Kristyn Vitale, a maine-i Unity College adjunktusa szerint az állati intelligencia három nagy területre osztható: a problémamegoldó képességre, a fogalomalkotásra (vagyis arra a képességre, hogy a konkrét tapasztalatokból általános fogalmakat alkossanak) és a szociális intelligenciára.

A macskák fejlett kognitív képességeket mutatnak
Fotó: dtv2 / Getty Images Hungary

A szakember úgy vélte, a sztereotípiák alapján tartózkodónak és az emberrel szemben távolságtartónak beállított macskák valójában magas fokú szociális intelligenciát mutatnak, ami gyakran a kutyákéval azonos szinten van. Tanulmányok szerint a macskák nemcsak a nevüket képesek megkülönböztetni a hasonló hangzású szavaktól, hanem jobban értékelik az emberekkel történő interakciókat, mint az élelmet, a játékokat vagy a szagokat. Egy, a Behavioural Processes című folyóiratban megjelent 2019-as tanulmány ezzel összefüggésben arra jutott, hogy a macskák igenis nagyra értekelik az ember figyelmét: ha valaki sokat foglalkozik egy macskával, akkor az állat ennek hatására több időt tölt vele.

A macskákat és kutyákat összehasonlító kevés tanulmányok egyikében a kutatók egyébként nem találtak szignifikáns különbséget a fajok között abban a tekintetben, hogy az ember iránymutatásával megtalálják-e az elrejtett táplálékot. A kutatók ugyanakkor kiemelték, megfigyelések szerint a kutyáktól eltérően a macskákból hiányoztak a figyelemfelhívó viselkedés egyes elemei (ennek tipikus példája, amikor a kutya még mindig az etetőtálnál kuncsorog, amikor a macska már rég továbbállt).

És mi van az agy méretével?

A kérdés jogos, hiszen elterjedt nézet, hogy a relatív intelligenciát az agy mérete határozza meg. Ha ebből indulnánk ki, akkor az összehasonlításból a kutyák kerülnének ki győztesen.

Brian Hare és Evan MacLean, az Arizonai Egyetem antropológusa korábban több mint 50 kutatót toborzott össze a világ minden tájáról, hogy mintegy 550 állatfajt, köztük madarakat, majmokat, kutyákat és elefántokat hasonlítsanak össze az önuralom, vagy ahogy ők nevezik, a „gátló kontroll” szempontjából.

Ha az egy méretéből indulnánk ki, akkor a kutyák nyernének
Fotó: Ekaterina Gorokhova / Getty Images Hungary

A tanulmány – amit 2014-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közé – lényegében az állati verziója volt a Stanford Egyetem híres kísérletének, melynek keretében azt tesztelték, hogy a 3–5 év közötti gyerekek mennyire tudnak ellenállni a mályvacukor által képviselt kísértésnek.

Az eredmény azt mutatta, hogy minél nagyobb egy állat agya, annál nagyobb az önuralma.

Ez azért is érdekes, mert az önkontroll gyakorlásának képessége a magasabb kognitív funkciók egyik jele. A bökkenő csak az, hogy macskák nem szerepeltek a teszten, így csak sejteni lehet, hogy milyen teljesítményt nyújtottak volna az agyuk mérete alapján.

Vitale ennek kapcsán megjegyezte, az elemzések során a kutyákat és macskákat másképp is kell kezelni. „A kutyák gyakran jól szocializáltak, hiszen kutyaiskolába járnak, autóval utaznak és parkokba mehetnek sétálni. A macskáknak ehhez képest jóval kevesebb képzési és szocializálódási lehetőség jut.”

Hogy melyik faj a „nyertes”? Egy kicsit mindkettő. A legjobb, ha összehasonlítgatás helyett egyszerűen csak értékeled, hogy kedvenced milyen intelligens a maga módján – különösen szociális értelemben –, hiszen ez az, ami nagyszerű társsá teszi őt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A világ legősibb hazugságvizsgálója valójában egy csatornafedél volt

Képzelj el egy gigantikus, kőből faragott, mogorva arcot, amely egy római templom faláról méregeti a gyanútlan turistákat. A legenda szerint ha bedugod a kezed a tátott szájába, és hazudsz, a kőszörny könyörtelenül leharapja az ujjaidat. Ez a híres Bocca della Verità, azaz az Igazság Szája, amely évszázadok óta Róma egyik legbizarrabb látványossága. A modern kutatások és a történelmi tények azonban rávilágítanak a kiábrándító, mégis zseniális valóságra: az ókor legfélelmetesebb hazugságvizsgálója eredetileg nem volt más, mint egy ókori római csatornafedél.

Életem

Ingyenes lehet az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltató – de van egy fontos feltétel

Véget érhet a kizárólag fizetős korszak az egyik legnépszerűbb streamingplatformon, ugyanis a Disney egy teljesen ingyenes, de reklámokkal támogatott Disney+ csomag bevezetését fontolgatja. A döntés hátterében a csökkenő előfizetői számok állnak, így a vállalat egy olyan új konstrukciót tervez, amely közvetlenül a hirdetésekből termelne bevételt a cég számára.

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.