Kiderült, mitől függ a kávé vesekárosító hatása, és kik azok, akiknek valóban van félnivalójuk tőle.
Miközben egyes kutatások összefüggést mutatnak a kávéfogyasztás és a vesekárosodás között, más vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a kávé nemhogy nem rontja, hanem egyenesen javítja a vese egészségét. Honnan eredhet az ellentmondás? Egy új tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy megtalálták a magyarázatot.
Mitől függ, hogy a kávé káros-e a vesére?
A kutatók szerint a kávé vesére gyakorolt hatása elsősorban azon múlik, hogy ki milyen sebességgel metabolizálja a koffeint, ami attól is függ, hogy az ember rendelkezik-e egy bizonyos génváltozattal (a CYP1A2 gén rs762551 variánsával). Ezt a vizsgálat résztvevőinek mintegy felénél mutatták ki. Mint kiderült,
azoknál az embereknél, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint, és naponta három vagy több csésze kávét fogyasztanak, 2,7-szer nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek veseműködési zavarok.
Náluk 2,8-szor magasabb a magas vérnyomás esélye is. Sőt, az említett génvariáns – amely a tágabb populáció felét érintheti –, a rák kialakulásában is szerepet játszhat, mivel olyan prokarcinogéneket aktivál, amelyek a grillezett hús felületén is megtalálhatók.
Mennyi kávét szabad inni?
A kávé számos különböző anyagot tartalmaz, amelyek előnyösek vagy károsak is lehetnek az egészségre nézve. A tanulmány eredménye ugyanakkor azt sugallja, hogy a vesekárosodás csak azokat érinti, akiknek a szervezete nem tudja elég gyorsan kivonni a koffeint.
A károsodásért tehát nem kifejezetten a kávé, hanem a koffein lehet a bűnös.
Ez azért is fontos megállapítás, mert számos üdítőital és tea is koffeint tartalmaz. Hogy a veseműködés szempontból mekkora a biztonságosan fogyasztható koffeinmennyiség, az egyelőre nem teljesen világos.
A tanulmány szerzői azt remélik, hogy eredményeik nyomán sor kerülhet a jelenlegi irányelvek felülvizsgálatára, amelyek akár napi 400 milligramm, vagyis 4-5 csésze kávé fogyasztását is engedélyezik.
A pontosabb meghatározást az is nehezíti, hogy egy csésze kávé koffeintartalmát számos tényező, így a kávébab fajtája, a főzési idő, a víz hőmérséklete, a nyomás, a pörkölés és az őrlés mértéke, valamint a kávé/víz egyensúly is befolyásolhatja.
