Mitől olyan hideg egyesek lába?

Olvasási idő kb. 2 perc

Amikor összeér a lábatok a pároddal, olyan érzésed támad, mintha jégcsapot rejtegetne a takaró alatt? Nem érted, honnan ered a sarkvidéki körülményeket idéző hideg? Egy biztos: erről nem ő tehet.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a normális testhőmérséklet valahol 37 fok környéken alakul. Az igazság ezzel szemben az, hogy a „normális” mindenki számára mást jelent. Van, akinél kicsit többet, és van, akinél kicsit kevesebbet – írja a Treehugger. A jeges kéz/láb azonban több tényező függvénye is lehet.

Mitől lesz fázósabb valaki?

A tendenciák azt mutatják, hogy a nők általában fázósabbak, mint a férfiak, ahogy az idősebbek is fázósabbak a fiataloknál. Az utóbbi esetben a jelenség a korral függ össze, hiszen az idő múlásával az erek falai vesztenek rugalmasságukból, ami a keringés gyengüléséhez vezet. Márpedig ha a vérellátás akadozik, akkor a végtagok is hidegebbek lesznek. A másik jellemző ok, hogy elvékonyodik a bőr alatti zsírréteg, amely megőrzi a test hőjét, de előfordulhat az is, hogy valamilyen alapbetegség, például magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigy-rendellenesség vagy Raynaud-szindróma áll a háttérben.

Egy meleg zokni sokat segíthet
Fotó: Mariakray / Getty Images Hungary

És mi van a nemek közti különbséggel?

A kutatások érdekes módon azt mutatják, hogy a nők maghőmérséklete egy hajszálnyival magasabb, mint a férfiaké, a végtagjaik mégis hidegebbek. Az Utahi Egyetem kutatói egy 1998-as vizsgálat során arra jutottak, hogy miközben a férfiak kezének átlagos hőmérséklete 32,2 fok, addig a nőknél 30,6 fok ugyanez az érték. Nem tűnik nagy eltérésnek, de ahhoz pont elég, hogy a férfi számára a nő érintése fagyos érzetet keltsen.

A különbség valószínűleg onnan ered, hogy a nő szervezete keményebben dolgozik, hogy melegen tartsa a létfontosságú szerveket, ezért a végtagoktól hőt von el. Érdekel, hogyan? A magyarázat az lehet, hogy a férfiak rendszerint több izomzattal rendelkeznek, a nők meg több zsírral. Míg az izom hőt termel, a zsír elraktározza azt, vagyis a hasi rész az ujjak és a lábujjak kárára maradhat meleg.

Mit lehet ellene tenni?

Tanulmányok kimutatták, hogy az inuitok (eszkimók) alacsonyabb termetűek, illetve testesebbek is, mint a más éghajlaton élő emberek, így testük könnyeben képes megőrizni maghőmérsékletét. A rövidebb végtagok révén a vérnek ugyanis kevesebbet kell utaznia, hogy melegen tartsa őket. Mivel utólag már nem sok értelme lenne beköltözni közéjük és bundát sem tudsz növeszteni, hogy az állatokhoz hasonlóan védekezz a hideg ellen, neked jobb híján a réteges öltözködéssel kell beérned.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.