Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évszázadokkal ezelőtt kerülhettek más oldalra a gombok a férfi és a női ruhákon, de a hagyományt máig megtartotta a divatipar.
Anélkül, hogy ránéznél az ingedre vagy blúzodra, meg tudod mondani melyik oldalon vannak a gombok? Segítünk: a női ruhákon bal oldalon, míg a férfi öltözékeken jobb oldalon. Hogy miért alakult ki ez a furcsa különbség, arról több elmélet is létezik.
Az öltöztetés miatt kerültek át a női ruhák gombjai
A legelterjedtebb magyarázat szerint a jelenség egészen a reneszánsz korig nyúlik vissza. Abban időszakban a drága anyagokból készült gombokat eleve csak a tehetős társadalmi réteg tagjai engedhették meg maguknak. A gazdag nők meglehetősen összetett, fűzőkből és sok rétegből álló ruhát viseltek. A felöltözésben gyakran szolgálók segítettek, akiknek túlnyomó többsége jobbkezes volt.
Hogy megkönnyítsék a szolgálók a munkáját – és egyúttal a nemesasszonyok örömére lerövidítsék az öltözködés időtartamát –,
a ruhakészítők valószínűleg elkezdték a gombokat a bal oldalra varrni, hogy szemből gombolva a komorna könnyebben be tudja zárni úrnője öltözékét.
A férfiak ezzel szemben többnyire maguk öltöztek, így a gombok a jobb oldalon maradtak, mert így könnyebb használni őket. Végül, amikor jóval később egyre elterjedtebbé váltak a tömeggyártásban készült ruhák, a hagyományos, nemek szerint különböző gombolás szabvánnyá vált. Mivel ma már a nők maguk öltöznek, nincs valódi oka annak, hogy a gombok a bal oldalon maradtak, csupán annyi, hogy az évszázados tradíción nem változtatott a divatipar.
Egy másik, kevésbé népszerű elmélet szerint a gombok elhelyezése a lovaglásból ered. Akkoriban a nők oldalt ültek a lovon, testük jobb oldala nézett előre. A bal oldali gombolás segíthetett abban, hogy a szél ne fújjon be ruhájukba.
A katonáknak sem mindegy, melyik oldalon van a gomb
Más teóriák a férfiak oldaláról közelítik meg a kérdést, hogy az ő gombjaik miért vannak mindig a jobb oldalon. Ahogy sok öltözködési hagyomány, ez is a katonáskodással lehet összefüggésben, hiszen a férfiaknak olyan ruhára volt szükségük, amelyek segítették őket a csatában.
A középkorban megszokott volt, hogy a páncélok lemezei mindig balról jobbra fedték egymást. Ezt a harc közbeni testtartás indokolta, mivel általános gyakorlat volt, hogy a lovagok a pajzs által védett bal oldalukkal fordultak az ellenség felé.
A páncél balról jobbra átlapolása plusz védelmet jelentett, megakadályozta, hogy az ellenség kardja vagy lándzsája becsúszhasson a fémlemezek közé, megsebesítve ezzel a védőöltözet viselőjét. (Az átfedés elve ugyanaz volt, mint a tetőt fedő cserepeknél, amelyeket ha fordított átfedéssel raknának, befolyna az eső.) Ez a balról jobbra záródás a későbbi kabátokon is megmaradt, majd onnan terjedt át az ingekre, mellényekre és zakókra.
Emellett a katonák a kardjukat a bal oldalon hordták, és mivel a férfiak zöme jobbkezes, fontos szempont volt a ruházatnál, hogy gyorsan és akadálytalanul elő tudják rántani a kardjukat. Ha az öltözék jobbról balra záródott volna, a fegyver markolata könnyebben beakadhatott volna az anyagba, ami megint életveszélyes kockázatot jelentett akkoriban.
Napóleon is gombügybe keveredett
Egy szórakoztató, de nem túl hihető teória szerint Napóleon miatt kerültek a női gombok a bal oldalra. Közismert, hogy a francia császár gyakran pózolt a portrékon úgy, hogy kezét a kigombolt mellényébe dugta.
Állítólag a nők azzal gúnyolták az uralkodót, hogy utánozták a védjegyévé vált pózt. Végül a dühös Napóleon úgy vetett véget ennek, hogy elrendelte: a női ruhák a férfiakéval ellentétes oldalon gombolódjanak.
Egy másik fontos öltözködési dilemma: miért jött divatba nagymamáink retró viselete, az otthonka?
