Tönkremehet a bankkártyád, ha erre nem figyelsz oda

Olvasási idő kb. 3 perc

Hallottad már, hogy a mágnesek kárt tehetnek a bankkártyákban? Most kiderül, hogy mi az igazság.

A mágnescsíkos technológiát az IBM fejlesztette ki még a hatvanas években, eredetileg a CIA számára, hogy a szervezet nehezen hamisítható azonosítóval ruházhassa fel ügynökeit. A cég szoros együttműködésben állt a bankszektorral és a légitársaságokkal is, mivel közös érdekük volt egy sztenderdizált azonosítási és fizetési rendszer kifejlesztése.

Megoldásukat 1969-ben fogadták el amerikai szabványként, majd két évvel később nemzetköziként is.

Ez tette lehetővé, hogy 1971-re a kompatibilis terminálokon keresztül a világ minden részén elérhetővé vált a mágnescsíkos bank- és hitelkártyákkal való fizetés. A fejlesztésnek ugyanakkor lett egy gyenge pontja is.

Így működnek a bankkártyák mágnescsíkjai

A kártyák hátoldalán található mágnescsík egy ferromágneses részecskéket tartalmazó szalag, amelyben a részecskék mágneses tér hatására egy adott struktúrába rendeződnek, így információ tárolására alkalmasak. Ezt használják ki a leolvasó terminálok is.

Idézőjel ikon

A mágnescsíkok azonban az idő múlásával szó szerint elkopnak, az olvasás-újraírás ciklusok végesek. Minden lehúzásnál erodálódik a kártya adathordozója, és kopik a felület is.

A technológia felett eljárt az idő, a világ egyik legnagyobb kártyakibocsátója, a Mastercard például már be is jelentette, hogy 2033-ra végleg leszámol a mágnescsíkokkal a bank- és hitelkártyáin.

Már nem sokáig fogunk tudni a mágneses csík révén fizetni
Fotó: Believe_In_Me / Getty Images Hungary

Érzékenyek a mágneses terekre

A hagyományos hitelkártyák hátulján található, fontos információkat tartalmazó mágnescsík igen érzékeny, ezért a mágneses mezőnek való hosszan tartó expozíció és a fizikai sérülés is kárt tehet benne.

Idézőjel ikon

Amikor egy mágnescsík lemágnesezetté válik, a rajta tárolt adatok megsérülhetnek vagy olvashatatlanná válhatnak. Ez azt jelenti, hogy az üzletekben vagy az ATM-ekben működő kártyaolvasóknak nehézséget okozhat a kártya felismerése, ami a tranzakciók elutasításához és egyéb járulékos problémákhoz vezethet.

Bár nem valószínű, hogy a gyengébb mágneses mezőnek való mindennapos kitettségből jelentősebb károk származnának, nem árt az óvatosság. Az erősebb mágnesek, amelyek például a hangszórókban, MRI-készülékekben és bizonyos ipari berendezésekben találhatók, már biztosan valódi veszélyt jelentenek a kártyák integritására nézve.

Ezenkívül a mágnescsík helytelen kezelése vagy megkarcolása szintén hozzájárulhat a lemágneseződéshez, mivel a fizikai sérülés megzavarhatja a kártya adatait tároló mágneses részecskéket.

Jobb, ha vigyázol a bankkártyádra
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A chip biztosabb megoldás

A mágnescsíkok sebezhetősége miatt a bankok az úgynevezett EMV-chiptechnológiát kezdték alkalmazni. Az EMV (ami az Europay, a Mastercard és a Visa rövidítése) kártyák kisméretű, beágyazott mikrochippel rendelkeznek, amely minden tranzakcióhoz egyedi kódot generál, ezáltal fokozott biztonságot nyújt, és kiküszöböli a lemágneseződés kockázatát.

Idézőjel ikon

A mágnescsíkokkal ellentétben ezeknek a chipeknek a működését nem befolyásolják a mágneses mezők vagy a fizikai sérülések, így a kártya adatai mindig biztonságban maradnak.

Míg a régebbi fizetési terminálokkal való kompatibilitás érdekében sok hitelkártyán még mindig vannak mágnescsíkok, az EMV-chip a tranzakciófeldolgozás elsődleges módszerévé vált.

Ennek ellenére megfelelő működésének és hosszú élettartamának biztosítása érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy mindig tartsd távol bankkártyád az erős mágneses forrásoktól, illetve óvd a fizikai károsodástól. Hiszen ki tudja, lehet, hogy egyszer még újra a jó öreg mágnescsíkot kell használnod.

Kíváncsi vagy azokra a trükkökre, amelyekkel a csalók megszerezhetik a pénzedet a bankkártyádról? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.