Ha így gyűjtöd a szemetet, többet ártasz, mint segítesz

Olvasási idő kb. 2 perc

A szelektív hulladékgyűjtés rendkívül fontos a fenntarthatóság szempontjából, ám ha elköveted ezeket a hibákat, többet árthatsz, mint amennyit segítesz.

Sokan például kötelességtudóan bedobják elviteles kávéspoharukat a szelektív kukába, abban bízva, hogy valami hasznos dolog készülhet belőle. A bökkenő csak az, hogy a műanyag poharak általában vízálló béléssel vannak ellátva, amelyet nehéz újrahasznosítani, ezért a legtöbb üzem nem tud mit kezdeni velük, így végül egy felesleges kört megtéve a szeméttelepen végzik. Ezért is fontos, hogy csak olyasmi kerüljön szelektívbe, ami valóban újrahasznosítható.

1. Azt hiszed, hogy minden újrahasznosítható

Ahogy a kávéspoharas példa is mutatja, a jó szándék néha kevés, ám ez nem tartja vissza az embereket attól, hogy mindenféle oda nem illő tárgyat, például bowlinggolyókat, hajsütő vasakat, elektromos gyerekjátékokat vagy használt autóalkatrészeket dobjanak a szelektív kukába.

A szelektív hulladékgyűjtés váratlanul sok hibalehetőséget tartogat
Fotó: Elva Etienne / Getty Images Hungary

„Azt gondolják: nem tudom, mi ez, talán műanyag, vagy valamilyen üveg. Beteszem a kukába, hátha sikerül újrahasznosítani” – mondja Erica Deyarmin-Young hulladékgazdálkodási koordinátor. De nem sikerül. Sőt, mivel az ilyen tárgyakat külön kell válogatni az újrahasznosítható hulladéktól, majd elszállítani egy lerakóba, rengeteg erőforrás megy pocsékba a semmiért.

2. Nem törődsz a szennyeződésekkel

A hulladékgazdálkodás nem jótéti alapon működik, hanem kőkemény üzletnek számít. Az újrahasznosítható műanyagokat, papírokat, fémeket és üvegeket tömörített formában adják tovább különféle cégeknek, amelyek újabb termékeket gyártanak belőlük. Ha azonban az értékesíteni kívánt anyag szennyezett, senki nem fogja megvenni.

Akár egyetlen tárgy is elegendő ahhoz, hogy beszennyezzen minden mást, ami körülötte van.

Ebből a szempontból a folyadékok és az ételmaradékok a legrosszabbak. Ha kidobod a maradék üdítőt vagy mosószert, és ráömlik egy köteg kartonra, akkor az az újrahasznosítás szemszögéből haszontalan péppé válik, de ugyanez érvényes a tejfölösdobozra is. Hasonlóképpen negatív, mégis gyakori példa a zsírban tocsogó pizzásdoboz, ami hiába kerül a szelektív gyűjtőbe, alkalmatlan az újrahasznosításra.

Az újrahasznosító üzem dolgozói különválogatnak, és kidobnak minden élelmiszerrel vagy folyadékkal szennyezett anyagot.

3. Zacskóba téve dobod ki a szelektív hulladékokat

Ha a gondosan összegyűjtött papírszemetet nejlonzacskóban teszed a szelektív gyűjtőbe, fáradozásaid hiábavalók lesznek, mivel így gyakorlatilag a szemétdombra küldöd. Erica Deyarmin-Young szerint a műanyag zacskók elakadhatnak az újrahasznosító üzemek válogatógépeiben, így előfordulhat, hogy eltávolításukig teljesen le kell állítani a munkát, ami senkinek nem jó.

Ha nem lapítod ki a PET-palackokat, kevesebb hely marad a többi hulladéknak
Fotó: Martin Barraud / Getty Images Hungary

Néhány további érdekes tény az újrahasznosításról:

  • A kupakok valójában újrahasznosíthatók, de csak akkor, ha a PET-palackon maradnak.
  • A kartondobozokat otthon kell kilapítani. Ennek hiányában más tárgyak beszorulhatnak miattuk a válogatógépbe.
  • Az összekeveredő törött üvegeket nem lehet újrahasznosítani, mert a gépek nem tudják szín szerint szétválogatni az apró darabkákat (és veszélyt jelentenek az újrahasznosító üzem dolgozóira nézve).
  • A műanyag evőeszközök, csipszeszacskók és a cukorkák csomagolásai nem hasznosíthatók újra.

Végül egy jó tanács: ha nem vagy biztos, hogy valami újrahasznosítható-e, inkább ne is tedd a szelektív hulladékok közé.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.