Tudod, hány liter víz kell egy korsó sör elkészítéséhez? Meg fog lepni!

Olvasási idő kb. 3 perc

Az egyik legnépszerűbb nyári alkoholos ital a sör: jólesik ebéd mellé, munka után vagy este a filmhez egyaránt. Inni könnyű, de mennyit tudsz a sörről? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet.

Régen a sörfőzdék a tiszta vizű források, folyóvizek közelében létesültek, és ez abszolút nem véletlen. A sör és a víz közti mágikus kapcsolaton nagyon sok múlik: ma szerencsére nem kell hosszasan keresgélni azt a helyet, ahol megfelelő a víz minősége, hisz az megteremthető külső eszközökkel is.

Most akkor sört vagy vizet iszunk?

„Valójában vizet adunk el sörként” – fogadott minket a Hübris székesfehérvári főzdéjében Tóth Marcell, a magyar márka egyik alapítója arra utalva, hogy a sör 85-92 százaléka tulajdonképpen ivóvíz, így nem csoda, hogy nagyon nem mindegy, milyen vízzel is készül az ale, az ipa vagy a stout. Korábban az adott vízforrás ásványianyag-tartalma határozta meg azt, milyen aromája lesz az elkészült italnak: ma már sokkal több eszköz van a sörfőzőmesterek kezében, hisz tisztított vizet használhatnak.

Van még egy pluszelőnye is annak, ha tisztított vízből készül el a sör: a baktériummentes vízből főzött ital hosszabban eláll.

Épp ezért a nagyüzemi és a kisüzemi sörfőzésben egyaránt foglalkoznak víztisztítással, bár a nagyüzemi megoldás gyakrabban vegyi módszert takar, nem pedig fordított ozmózist – ez a kíméletesebb módszer félig áteresztő membrán segítségével választja ketté a vizet és a nemkívánatos anyagokat.

A sörfőzés igazi tudomány, télen-nyáron
Fotó: hübris

A tisztítás során a klórt és az egyéb szennyező anyagokat eltávolítják a vízből – a Hübrisnél a BWT vízkezelő berendezését alkalmazzák, amely szinte desztillált vizet készít a csapvízből. Ezt az úgynevezett „nullás vizet” építik újra aztán annak megfelelően, milyen aromajelleget szeretnének felerősíteni a sörnél. A víz keménysége sem mindegy: a pilsnereknek és a lagereknek a lágyabb, míg a stoutoknak és a portereknek a keményebb víz áll jól.

Rengeteg víz kell a főzéshez

Azt már tudod, hogy a sör nagy része víz – de azt meg tudod tippelni, egy korsó előállításához hány liter víz szükséges? Ez nagyban függ attól, milyen körülmények közt készül az ital. Ha otthon főzöd, akkor egy liter sörhöz 11-12 liter vizet is felhasználhatsz: kisüzemekben nagyságrendileg 6, míg nagyüzemekben 3-4 liter is elég.

Tehát egyetlen korsó, azaz fél liter sör elkészítése minimum másfél liter víz felhasználását igényli

– de akár 6 litert is megkövetelhet, ha te készíted azt saját boszorkánykonyhádban.

Nyári kedvenceink közt is vezet az IPA

Ha már sörfőzdében jártunk, kíváncsiak voltunk arra is, mi a magyarok jelenlegi kedvence – nos, jelenleg az IPA visz mindent, legyen szó akár kis-, akár nagyüzemről, tudtuk meg Tóth Marcelltől. Elmondása szerint 

ez a sörfajta volt a kisüzemi forradalom elindítója, és csak azokban az országokban nem robbant be annyira, ahol sosem sikerült a kisüzemi sörfőzést úgy szétverni, mint amennyire például nálunk.

Csehországban vagy Németországban sosem szűnt meg ez virágzó tevékenységnek lenni, így ott nem is alakult ki olyan IPA-őrület, mint ami itthon.

Tóth Marcell a főzdében
Fotó: hübris

Ami az adatokat illeti, a 18 év felettiek átlagosan évi 2,6 liter sört isznak meg, de nagyon nagyok a különbségek nemre és életkorra lebontva. A 40–50 év közti férfiak ugyanis már heti szinten legurítanak 2,8 liternyit, egyre inkább előtérbe helyezve az itthon gyártott söröket, az utóbbi években pedig már a kézműves söröket is. Ezzel a mennyiséggel persze még mindig nem vagyunk sehol a középkorhoz képest: akkoriban az emberek több sört ittak meg,mint vizet, mégpedig abból a prózai okból kifolyólag, hogy alkoholtartalma révén biztonságosabb volt, mint a tisztítatlan víz.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.